Ferencz József (szerk.): Unitárius évkönyv 1939 (Budapest, 1939)

lem, világos látás a vallás mélységeit kutató lélek jellemzik.

Jézus messiási hivatását hangoztatja, mely abból áll, hogy a Messiás hirdeti az égi Atya akaratát, hogy elhigyjük és cselekedjük is azt, amit Ő fia által az élet felől kijelentett. Jézus szenvedésteljes életét úgy magyarázza, hogy az új ember, az új szellem, kálvárián születik meg, véres veríték árán is meg kellett mutatnia, hogy Isten országa még az élettel is felér. A keresztről pedig így ír: Számunkra a kereszt az élet értelmének, az önzés legyőzésének és az áldozatos élet diadalának nagy és szent jelképe. Magában Jézusban pedig az Isten megmutatta a teljesen üdvözítettet, az Isten által teljesen megihletett ember képét; mert Isten erre a magaslatra — a jézusi magaslatra, az istenfiúság napfényes csúcsára hívta el ezt a teremtett világot s elsősorban az élen haladó embert.

Dávid Ferencről, a Mester „alázatos szolgájáról“, írt nagy munkájában így jellemzi első püspökünket: Egész élet küldetése, tanulása, művelődési iránya mind azt mutatják, hogy a bibliát felfedező vallásossághoz csatlakozott. Az Isten megismerése a biblián keresztül, ez volt a főkérdése. Azt az Istent keresi és Ser vétó munkáiban meg is találja. 1565. az az évforduló, amikor elkezdi megírni hatalmas munkáit és ettől kezdve az érzelemvilágnak olyan felindulásával állunk szemben, mely csak egy lelki eszménynek, egy megérzésszerü hirtelen, de egyben rég készü-18