Unitárius évkönyv 1937 (Budapest, 1937)

Unitáriusok Angliában

csak 1813-ban ismertetettel a törvényesen bevett vallások, illetve felekezetek sorában, bár ezt meg­előzően nem kisebb tekintélyek, mint Newton, John Lock, Milton már határozottan unitárius néze­teket vallottak Jézus személyét illetően. Szór­ványosan többször előfordult ugyan, hogy a bibliát kutató teológusok kétségbe vonták a szentháromság bibliai megalapozását, de az első komoly kisérlet unitárius irányban Bidle János (1615—1662-ig) részéről történt. Bidle kiváló oxfordi nevelő, majd Glouchesterben tanár, aki a bibliát tanulmányozta, szabadelvű magyarázatai miatt élete javarészét börtönben töltötte, köz­ben azonban valahányszor kiszabadult nagy hallgatóság előtt prédikált Londonban. Bidle után állandó vitatkozások folytak a biblia ma­gyarázatát illetően mind az anglikán, mind a dissenter (különvált) egyház kebelében. Ezek ellen hozta az angol parlament 1698-ban a Blasphemy Act nevű törvényt, mely szerint, aki a szentháromságot és Jézus istenségét két­ségbevonja, börtönbüntetéssel sujtatik. Ezt a törvényt csak 1813-ban vonták vissza s az angol unitárizmus igazi kifejlődése is csak ez­után vált lehetségessé. Az első unitárius gyü­lekezet 1774. április 17-én alakult Londonban az Essex utcában és megalapítása Lindsey Theofil (1723—1808) nevéhez fűződik. Lindsey anglikán lelkész volt s mint ilyennek alá kel­lett írnia az anglikán hitvallást. Ez sok lelki gyötrődésébe került, mert Jézuson és a szent­ielken át tudott csak Istenhez imádkozni, aláirt fogadalma szerint. Sokáig tusakodott magában, mig ötvenéves korában végre elszánta magát. 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom