Unitárius évkönyv 1937 (Budapest, 1937)

Az erdélyi unitárius anyaszentegyház

mi a különbség a térképről való földrajz tanítás és az utazás rendjén szerzett benyomások kö­zött. Egy unitárius vidék beutazása többet ad az ifjúnak, mint 8 évi, könyvből merített isme­ret. Ezért lenne fontos, hogy magyarországi fiatalságunk testi szemeivel is lássa egyházunk szent helyeit. Jó 6 évvel ezelőtt történt is kí­sérlet ebben az irányban a Konfirmáltak Szövet­ségének megalakításával. A kísérlet jegyzőkönyvi adattá merevedett. Halott vagy csak tetszhalott, nem lehet tudni. Pedig milyen érték volna ke­zünkben, ha az Ifjúsági Konferenciákra menő fiuk 1—2 tagból álló képviseletével 3—4 fiut­­leányt beküldhetnénk nyaranta Erdélybe ősi gyülekezeteink látására! Mert látnivaló van oda­benn sok. Mindenik gyülekezetünk kisebb-na­­gyobb mértékben egy-egy Torockó, ha nem is ragyog rajta Jókai költészetének aranyhimpora. Az a 116 unitárius gyülekezet, mely erdélyi egyházunk testét alkotja, álló csillagként tündö­köl Erdély lelki életének égboltján. Ezek közül csak két gyülekezet van a Királyhágón innen, de még román imperium alatt. A többi Három­széken, Udvarhelyszéken, Marosszéken, Ara­nyosszéken, a Kisküküllő mentén és Kolozsvár környékén őrzi Dávid F. igazát. Déva, ahol Dávid F. porai pihennek, egymagában áll Hunyadban a román tenger közepén. Tornyok a ködben. Az erdélyi unitárius anyaszentegyház szent hegye a Hargita hegység. Ennek lábainál lak­nak híveink legtöbben egy tömbben. A szent ;3* 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom