Kanyaró Géza Pál (szerk.): Unitárius évkönyv 1936 (Budapest, 1936)

Ujvári László: Isten, Haza, Család

Isten, Haza, Család. Sokan vagyunk, kik Dávid Ferenc kerek kövön tartott beszédét hallva az idő távolságán keresztül, érezzük: az ő szelleme nem arra van hivatva, hogy el­múljon, elsekélyesedjen, az időben alámerüljön, mert az ő kezét az egy élő Isten vezette. Az Ő sugallata nyo­mán állította be Dávid Ferenc az erdélyi szent földbe azt a sziklát, melyen emelkedett évszázadok viharával megküzdve az unitárius egyház. Gamaliel, a bölcs rabbi, figyelmezteti az ő híveit, hogy ne küzdjenek Jézus híveivel szemben, mert, ha emberektől van az uj tan, úgy összeomlik magától is, ha Istentől, úgysem tudnak ellene tenni semmit; mert Ö feltámasztja azt az eszmét még haló porából is. És Jézus, a Mester hirdeti: ha ketten, avagy hár­man egybegyültök az én nevemben, én is köztetek vagyok, veletek vagyok a világ végezetéig. Ahol a Mester jelen van, ott nem hiánvozhatik az isteni lélek s ahol a végtelen Isten lelke van, ott az ö munkáját végezi a véges, bűnös emberi lélek. Hol végezné jobban az Isten munkáját az em­beri lélek és hol lenne inkább jelen a Mester, mint Dávid Ferenc templomában, melynek kapuja és szel­leme hirdeti az Isten egységét nemcsak számban, de az emberi közösségben is, amely templom megáldja a frigyeseket nem kérdezve tőlük, mit hisztek, mit 58

Next

/
Oldalképek
Tartalom