Kanyaró Géza Pál (szerk.): Unitárius évkönyv 1936 (Budapest, 1936)

Józan Miklós: Unitárius Egyház

püspök, Ferencz József prédikált s osztott úrvacsorát a szétszórtságban élő híveknek. Ez a lelki gondozás évente ismétlődött, mig végre 1876-ban megalakult a leányegyházközség, továbbra is igénybe véve a kolozsvári lelkészek és tanárok szolgálatát. Ekkoriban még csak pár száz lelket számlált a gyülekezet. Anyaegyházzá alakult 1881-ben. Első papja Derzsi Károly volt, aki szónoki készségével és rokonszenves egyéniségével sok jó barátot szerzett unitárius egyházunknak. Beszédei és fordításai az »Unitárius Kis Könyvtár« c. vállalatban jelentek meg. Azokat országszerte szívesen olvasták a más vallásuak is. Munkatársai voltak Hajós János, Sebes Pál, dr. Bedő Albert és dr. Székely Ferencz gondnokok, akiknek köszönhető Isten után, hogy a főváros által ajándékozott szép telken, az Alkotmány utczában 1890-ben felépülhetett az első unitárius templom és bérház, amely ma is egyházunk egyik büszkesége és anyagi bázisa.

Az alapítás és építés munkájában resztvettek angol és amerikai hitrokonaink is, akik évi járulékkal biztosították a budapesti egyházközség fennmaradását s a világháború lezajlása után is főként nekik köszönhetjük, hogy az amortizációs tehertől megszabadultunk.

Az iskolások hitoktatása végett 1894-ben szerveztük a segéd-lelkészi állást. Lőrinczy Dénes és Ürmösy Károly következtek rövid időközökben egymásután; mig 1896-ban Derzsi Károly nyugalomba vonulásával Gál Miklós lett a rendes lelkész, akinek első évében, az országos millenium keretében budapesti templomokban egy .Nemzetközi Vallásos Konferencia is tartatott, amelyen angol tudósok mellett

12