Kanyaró Géza Pál (szerk.): Unitárius évkönyv 1936 (Budapest, 1936)

Barbabás István: A magyar keresztény unitárius anyaszentegyház hitrendszere

embernek. Isten az embernek szerető Atyja. Istennek mindannyian gyermekei és egymásnak testvérei vagyunk. Az Ur Jézus Krisztus példáján csak egyedül őhozzá imádkozunk. A mi Atyánk tehát az Ur Jézus Krisztusnak is Atyja. Ő a legtökéletesebb lény. Egy és oszthatatlan valóság, aki minden egyes gyermeke előtt megnyitja az üdvösség országának kapuját, ha tiszta szívvel közeledik Hozzá.

A szeretet, megbocsátó kegyelem, jóság és szentség örök kútfeje, az igazság forrása. Ilyennek tanítják Öt az evangéliumok, ilyennek vallja öt szivünkeszünk egyaránt.

2. Jézus Krisztus az Isten által megígért Messiás. Megváltónk, lelki királyunk —■ Krisztusunk -— erkölcsi szabaditónk. Az Istennek egyszülött fia. Egyszülött fia Istennek abban az értelemben, hogy az Isten által teremtett lények között ő jutott legközelebb Istenhez. Tökéletes ember, de nem tökéletes Isten is, mert ha tökéletes Isten is volna, több lenne, mint az Isten, aki nem tökéletes ember is.

Az Ur Jézus Krisztus mérték fölött kapta a szentlélek ajándékát és életével, tanításával megszabadított minket a halál félelmétől s megmutatta a bűn útvesztőiből kivezető ösvényt. Az Atya képének megrajzolásával megszabadított az Isten lényét illető tudatlanságtól és tanításainak sírba nem zárható igazságaival megnyitotta előttünk az örök élet hitét.

Tanító Mesterünk, aki az embert az istenfiuság tudatára emelte és ezzel egy felsőbbrendü világ polgárává avatta. «Ut, Igazság és Élet.» Közbenjáró az Isten és az emberek között. A mennyei Atya alázatosszivü gyermeke, örök eszményünk.

7