Unitárius énekeskönyv (Románia, 1951)

Énekek

4. Sebessége árvizednek És a ziigó nagy habok, Rajtam összeütközőnek, Mégis hozzád sóhajtok, Mert te engem megtartasz, Éjjel-nappal vigasztalsz S dicséretet éneketek Neked, erős őrizőmnek.

5. Én telkem, hát mért csüggedsz el.

Mért kesergesz ennyire?

Bízzál Istenben, nem hágy el, Megvigasztal végtire. ö nyújt majd szemlátomást Bánátimból gyógyulást S megmutatja nyilván nékem,

Hogy csak ő az én Istenem.

(Szenei Molnár Albert átírva.)

190.

(XLVIl. ZSOLTÁR.) D. Bourgois.

151