Unitárius énekeskönyv (Kolozsvár, 1927)

Előszó az első kiadáshoz

4. Oh jó Atyánk, atyáink Atyja,

Bús aggodalmunk jól tudod.

Ne hagyd, Uram, hogy megtagadja Apját, múltját a korcs utód.

Oh tégy csodát, lobbantsd ki lelked, Uram, lelkünk nincs, azt adj, lelket:

A múlton csüngő nemzedék Találja meg, szeresse meg Egy Istenét 1

Dallama: 100. No minden népek,

3. Keserű vádak Meredő csonkja, Uram, a lelkünk Megülte, fojtja.

Egy örök Isten,

Te, ki a szívben Ülsz törvényszéket: A csonkká égett Remények üszkén Fájdalmunk büszkén Add, rád találjon S ott is csak áldjon.

(P. M.)

217.

1. Világot biró Mennyei biró,

Egy örök Isten, Akinek itt lenn Mindenki minden Gondolatáról Számot ad híven, Mert sziveinkben Ülsz törvényszéket, ítélőszéket,

Egy örök Isten, Hallgass meg minket.

2. Fojtogat minket Égni nem égő,

Égni nem értő,

Titkon emésztő Bús tüzek üszke, Fekete füstje.

Könny azt nem oltja, Csak belefojtja,

Ott marad üszkös Fekete foltja,

Keserű vádak Meredő csonkja.

(P. M.)- 171 —