Unitárius énekeskönyv (Kolozsvár, 1927)

Előszó az első kiadáshoz

205.

Tinódi Sebestyén.

(CXXX. ZSOLTÁR.)

Bű-ne-im-nek mély ör-vé-nyé-ben ü - lök

Vét-ke-im hab - ja közt majd el - me-rü-lök

Vét-ke-im hab - ja közt majd el - me-rü-lök,

Bo-csá-na-tért, U-ram, hoz-zád ké-szü-lök.

2. Halld meg, Uram, keserves zokogásom Bús szívemből ömlő siránkozásom,

Vedd füledbe és értsd meg kiáltásom.

3. Hogyha, Uram, minden bűnért megfizetsz, Hogyha semmit a vétekben nem engedsz, Uram, vájjon lészen-é, akit éltetsz?

4. Én Istenem, csak tebenned remélek,

Bűneimtől szabadíts meg engemet

S kegyelmedért mindörökké tisztellek.

(Tordai J.)

206.

(CXXXI. ZSOLTÁR.) Dallama : Mostan Úristen.

1. Szívemben, Uram, Hogyha előtted Magamat elhittem, Ha kevélykedtem, Ha merő nyakkal, Feszes

[szemmel néztem,

2. Lelkem ha eltelt, Ha szemöldököm Szokatlan

[fe.húztam,

Ha erőm felett Nagyobbra néztem, Magam

[mutogattam.

— 160 —