Unitárius énekeskönyv (Kolozsvár, 1927)

Előszó az első kiadáshoz

Hogy fel - ki - ál - lék hoz - zá,

Be - szé-dem meg - hall - ga - tá.

Min den - né - mű szűk - sé-gém-ben, Re-mény-sé - gém csak az Is - len :

Éj - jel ke - zem fel - tar - tóm

S az ég - re hoz - zá nyúj - tóm.

2. Lelkem nagy bánatba esett, Minden vigasztalást megvet, Az Isten rettent engem,

Ha róla emlékezem.

Noha Istennek szívemben Panaszlok nagy Ínségemben, Lelkem mégsem találhat Semmiben nyugodalmat.

3. Szemeimet nyitva tartod, Aludni éjjel sem hagyod. Erőmben így elfogyék,

Hogy egy szót sem szóihaték. Gondolám a régi időt, Forgatóm szemeim előtt Az elmúlt esztendőket, Hányám és vetém őket.- 151 -