Unitárius énekeskönyv (Kolozsvár, 1927)

Előszó az első kiadáshoz

5. Érezzük, oh Atyánk, Mily jó áradt reánk Szent fiadnak általa, Hogy mi értünk meghala.

6. Oh Atyánk, irgalmazz, Bűnünkért ne halmazz Méltó büntetést reánk, Légy kegyelmes mi hozzánk.

(Sz. S.)

171.

Dallama : 189. Mint a szép híves patakra.

1. Gondviselő szent Istenünk, tekinls bűnös fejünkre, Nincs más, kiben reménylenünk, Te vigyázsz

[életünkre.

A mennyből letekintél s magadhoz azzal intél, Hogy szent fiadat kövessük, és halálát emlegessük.

2. Jövel, Úristen, szívünkbe önts teljes búzgóságot, Erősíts meg szent hitünkben, hogy nyerjünk

[boldogságot.

Midőn ily nagy jót tettél, Úrvacsorát szereztél, Áldunk Örökké tégedet, magasztaljuk szent nevedet.

3. Lelkünknekegy reménysége, Atyánk, mi fejedelmünk, Szent telkednek segítsége légyen erős védelmünk. Kegyes szemmel tekintsed, vigasztalással hintsed Szíveinknek töredelmét s tartsd meg szent neved

[félelmét.

4. Oh ne ontsd ránk bűneinkért búsulásod poharát, Ne fordítsd el vétkeinkért áldott orcád sugarát 1 Segéij, útad kövessük, hogy egykor elnyerhessük Megtérésünknek jutalmát, az életnek koronáját.

(Idb. Gyergyai László.)

172.

Dallama : 136. Fénylik a nap.

Utat vágtál, az vagy, út vagy, Életvize áldott kútnak, Életünkre tett pecsét vagy, Vérrel írt szent szövetség vagy.

(P. M.)

127 -