Unitárius énekeskönyv (Kolozsvár, 1927)

Előszó az első kiadáshoz

2. Azt mondja most is: boldog, kinek fájdalma van. Örülni nem tanul meg, ki mindig gondtalan-A könny a boldogságnak elbűvölt köntöse, Örömvirág, nem élsz meg, ha könny nem öntöze.

3. Azt mondja most is : boldog, ki másért élni tud. A boldogsághoz nem visz, nincs is más földi út. Ember, ha tudsz szeretni, meglelted üdvödet,

A mennyország tebenned, az üdv: a szeretet.

(P. M.)

160.

Dallama : 47. Szeret, imád.

1. Karácsonyra virradtunk, keresztények jertek, Harangszava hirdeti, eljött már a gyermek, Zengedezve szálljon föl szivünkből az ének Trónjához a szeretet áldott Istenének.

2. Betlehemnek csillaga, ránk ragyog ma fényed, Betlehemnek jászola, lettél szent Ígéret,

Elűzöd az éjszakát, árnyat, éjét, rémet,

Te lettél az üdvösség, út, igazság, élet.

3. Karácsonyra virradtunk, keresztények, jertek. Harangszava hirdeti, eljött már a gyermek. Zengedezve szálljon föl szívünkből az ének Trónjához a szeretet áldott Istenének.

(P. M.)

161.- 115 -