Halotti énekeskönyv az erdélyi unitárius egyházi közöns használatára (Kolozsvár, 1856)

— 103 —

Többé gondok fulánkja Nyügalmát nem sérti,

E világnak bübája Többé nem kisérti.

3. Ég, föld halomra dőljön, Semmiségbe essék,

A világ elmerüljön:

Övé a békesség.

Lelke már felöltözött A fény ruhájába,

A dicsöültek között Él nyügodalmába.

4. Most igazi javait Örömmel bírja már, Minket itt volt társait Oda óhajtva vár; Készüljünk hát utána, Készüljünk elmenni; Váljon ki ne kívánna Boldogokkal lenni!

5. Itt a sirhalmok között, Ezek bús ormain,

A tölünk elköltözött Társaink hamvain.