Szabó Árpád (szerk.): Isten és ember szolgálatában. Erdő János emlékezete (Kolozsvár, 2007)

Adorjáni Rudolf Károly: A pipei unitárius egyházközség keresztelési anyakönyvének elemzése

keresztszülőnek.24 A pipei unitáriusok ezt még a 20. század közepén is gya­korolták. A keresztszülőket nemcsak a maguk köréből választották, hanem belső embereiket is megtisztelték a komasággal. Volt család, amely gyermek és unoka révén három egymást követő lelkészi házaspárral is„elkomásodott". Nekünk magunknak hét komapárunk volt. Öt esetben minket kértek fel keresztelni, két esetben mi hívtunk híveink közül komát. A bizalommal so­hasem éltek vissza. „Tiszteletes komámuramnak”, „komámasszonynak” szó­lítottak. 24 Barth D. i. m. 175. A több komapár a II. korszakban Nádasra és egyéb helységbe települ­­teknél általános volt. Keresztszülő-választásukban érződik a régi gyökerek­hez való ragaszkodás: Nádasra települt fiatal szülők gyakran hívják Pipén maradt unokatestvéreiket keresztelni. A „mű-” és a vérrokonság egy gyermek esetében is összefonódik. A Segesvárra letelepült, pipei születésű édesapa és felesége gyermekét régi falujában kereszteli. Az apa keresztszülőnek otthon élő unokatestvérét és Nádason lakó, de egykori pipei szomszéd barátját hív­ja. A régi gyökér mellett az új szomszédság is befolyásolja a keresztszülő vá­lasztását. Nádasra települt pipei házaspár szász vagy román szomszédjával „komásodik el”. Még a keresztszülők nevének anyakönyvi bejegyzéséről ejtek néhány szót. Annak ellenére, hogy a gyermeket a keresztanya tartja a keresztvíz alá, elsőnek mindig a keresztapa neve szerepel az anyakönyvben. Amíg csak egy pár keresztelt, addig a keresztanya a teljes nevén volt beírva: „Orbán Áron és neje Simó Juliánná”. Később, a két és több pár esetében, a keresztapák neve után gyűjtő fogalomban - „és nejeik" - szerepelnek a keresztanyák. Van idő­szak, amikor csak a két keresztapa neve van beírva, s „nejeik” még így sem szerepelnek. Később „visszajönnek” az asszonynevek, de csak férjezett név, majd csak keresztnév: „Simó Árpád és neje, Zita”. Van, ahol be sincs írva a keresztszülők neve. A bejegyzések 1997-ben így végződnek — például —: „Lakatos József - Piroska". Szerintem a keresztanya teljes leánynevének be­jegyzése volna helyes. Az anyaági kapcsolatot csak így lehet biztosan meg­állapítani. 311 A u k e n e l pire item p á s z e r z é i i t s u e e s l g i y h a á n z y k a ö k z ö s n é y g v é n e k A keresztelő lelkész A keresztelési szertartást végző liturgus mindig a hivatalban levő lel­kész. Az anyakönyv a következő lelkészek nevét örökíti meg: Sebe Ferenc id. 1923-1930 (1915-től szolgált Pipén), Kozma Béla: 1930-1947, Adorjá­­ni Rudolf Károly: 1947-1956, Fóris Géza: 1957-1993 (a leghosszabb időt szolgált lelkész), Léta Áron: 1993-1995, Sándor Szilárd: 1995-1997.

Next

/
Oldalképek
Tartalom