Szabó Árpád (szerk.): Isten és ember szolgálatában. Erdő János emlékezete (Kolozsvár, 2007)
Adorjáni Rudolf Károly: A pipei unitárius egyházközség keresztelési anyakönyvének elemzése
névanyagból (a 20-ból) csak 14-et kapott. A keletkezett hiányt 6 új név „pótolta’) 9 leánykával. Két név a magyar mondavilágból jött: Hajnal és Tünde, egy a Bibliából: Magdolna; az új divat is jelentkezett - egy Melinda révén -, a kettősnév sem maradt el a divatos és mondabeli elemmel: Mónika-Tünde, Edit-Margit változatban. Szásznádasra térve: az I. korszakban (a „szórvány-korban”) 21 leánygyermeket 16 névre kereszteltek, az átlag: 1,31, az arány 76,2%. Anna és Lujza kivételével 14 régi pipei név megismétlődött. Társasegyházközségi minőségben (II. korszak) 47 leánygyermeknek 34 nevet adtak. Az átlag 1,41, az arány: 72,3%. A névanyag megváltozott: a pipei eredeti nevek 23%-kal 8-ra csökkennek. Akár a fiúknál, itt is megszakadt a szokásos névöröklés lánca: régiek eltűntek, helyettük új nevekjelentek meg, mint a magyar eredetű Csilla, Enikő, Gyöngyi, Hajnal, Ildikó és az idegen hangzású, Pipén addig sohasem hallott Beatrix, Ramóna stb. A névadás a magyar-szász együttélésre is utal. Magyar unitárius szülők Andreát és Helgát kereszteltek. Hat kettősnév is megjelent, érdekes összetételben. Van, ahol mind a két elem bibliai eredetű: Anna- Mária; a másiknál az első elem magyar mondabeli, a második német: Csilla- Brigitta; vagy mind a két elem német: Helga-Andrea - és a szülők magyar unitáriusok. A Nádason kívüli, más helységekbe települt, pipei származású családok 19 leányát 19 névre keresztelték. A számok a családok szétszórtságára utalnak. A neveket egymás között nem ismételték. A lánynév-adásban a falujuk hagyományától jobban eltávolodtak, mint a fiúkéban. A kettősnevek 47%-ot képviselnek. Itt is van különös változat. Van, amelynek elemei cserélődnek a nádasi társegyházközségéből ismertette!. Ott: Izabella-Tünde, itt: Tünde- Izabella. A más helységbe szóródott családokban a leánynevek és a kereszteltek aránya 93%. Az anyakönyv keresztnév-világából kiolvasom a hagyomány iránti tiszteletet, a szülőföld iránti ragaszkodást, a újítás-készséget - amely a modernizmus mellett a nemzeti öntudat fejlesztése felé is fordul —, illetőleg a magyar-szász egymás-mellett-élés következményeit is. 309 A u k e n e l pire item p á s z e r z é i i t s u e e s l é e s g i y h a á n z y k a ö k z ö s n é y g v é n e k Keresztszülők — komaság A rituális névadás-keresztelés főszereplői a keresztszülők, az a férfi és nő, akiket a szülők felkérnek, hogy a keresztelési szertartáson aktívan részt vegyenek, gyermeküket keresztvíz alá tartsák. A keresztszülő intézménye katolikus eredetű, a 813-as mainzi zsinat nyomán került gyakorlatba, hogy a gyermek helyett e felnőttek tegyenek vallást a hitükről és mondjanak ellent
