Szabó Árpád (szerk.): Isten és ember szolgálatában. Erdő János emlékezete (Kolozsvár, 2007)
Adorjáni Rudolf Károly: A pipei unitárius egyházközség keresztelési anyakönyvének elemzése
két nappal hamarabb jelentsék be, a szertartásra a szülők is jöjjenek el, mert az ágenda nekik szól, a gyermek még nem érti mondanivalómat. 2. Vári Albert világosan fogalmaz: „az unitáriusok nem hiszik, hogy a keresztelés nélkül elhalt gyermek elkárhozik”, de a pipei unitáriusok a 20. század második-harmadik évtizedében még hitték. 14 14 Ferencz J. - Vári A. ; 1930; 126 15 Seres; 1982; 515 16 Tamás I; 1982; 209 17 Az elkobzástól megmenekült régi anyakönyvet lemásoltam, ebből idéztem az adatot. 18 Balázs L. 1999; 228. a. A beteg gyermeket hétköznap is felküldték a keresztanyával a papilakra megkeresztelni, nehogy anélkül haljon meg; b. A lelkész távollétében vagy a lelkészi állás üresedése alatt a beteg gyermeket a kántor keresztelte meg; c. A közhit szerint a halni látszó újszülöttet a keresztvíz menti meg az elkárhozástól. Az anyakönyvben több esetben fel van jegyezve, hogy az ilyen gyermeket a bába öntötte le vízzel. 3. A halva született és a kereszteletlenül elhalt gyermeket is név szerint a születési dátummal anyakönyvezték. Abban már a hiedelem elhalványulását látom, hogy az 1930-as évek második felében a kereszteletlenül meghalt gyermeket is a lelkész temette el. A hat héten belüli keresztelésben Pipe nem unikum. A Barcaságon „általában és most is a gyemeket születése után hat héttel szokták megkeresztelni."15 . Magyarszováton a fiút hat, a leányt öt hétre keresztelték meg16 , Ravában 1833—1837 között a 83 gyermekből 73-at kereszteltek hat héten belül.17 Régebben a csíkszentdomokosi katolikusok is arra törekedtek, hogy hat héten belül legyen meg a keresztelés.,, A gonosznak hatalma van a kereszteletlen gyermeken."18 A táblázatból az is kiderül, hogy a születéstől a keresztelésig számított hathetes időtávolság meghosszabbodik. 1950-ben az egy-két éves gyermek otthonában (!) csak akkor hajtotta keresztvíz alá fejét, ha előbb mesét mondtam neki. Az elvándorolt családok keresztelték későre gyermekeiket otthon. Érthető is, mert a hosszú út előtt a gyermeknek fel kellett erősödnie. Keresztnevek A kisebbségi sorsban keletkezett egyházi anyakönyv legfőbb értéke a névanyag megörökítése. A személyneveket a polgári anyakönyvbe az állam nyelvén írták be, az egyháziba viszont anyanyelven. A keresztelési szertartást a polgári anyakönyvi hivatal tanúsítványa alapján végeztük. Ha abban Ioan szerepelt, mi Jánost írtunk. 302
