Szabó Árpád (szerk.): Isten és ember szolgálatában. Erdő János emlékezete (Kolozsvár, 2007)
Balázs Mihály: A kolozsvári unitárius kollégium 262. számú kódexe
Gizella fogalmazta meg, hogy az erdélyi és a lengyeloszági unitárusok viszonya radikális újraértelmezésének is eljött az ideje.7 Ez részben a lengyel szocinianizmusban történtek alapos ismeretén, részben új forrásokon alapszik, köztük olyanokon is, amelyeket Kénosi Tőzsér János és Uzoni Fosztó István egyháztörténetének megjelentetése tett a korábbinál jóval könnyebben elérhetővé. Egyre markánsabban bontakozik ki előttünk tehát egy, a fentebb felvázolttól nagyon is eltérő, kép a 17. század első felének erdélyi unitarizmusáról. Olyan kép, amelynek a sokszínűség a legszembetűnőbb jegye, amelyen az unitarizmus többféle áramlatának együttes jelenlétét figyelhetjük meg, s amelyen tehát távolról sem a szombatos az uralkodó színárnyalat, de persze jelen van ez is. 7 Keserű Gizella, The Late Confessionalisation of the Transylvanian Unitarian Church an the Polish Brethren,in Faustus Socinus and his Heritage, ed. Lech Szczucki. Krakow 2005.163-188. 8 The Manuscript of the Unitarian College of Cluj/Kolozsvár in he Library of the Academy in Cluj-Napoca, comp. Elemér Lakó. Szeged 1997. No. 262. 9 Elhangzott 2005 augusztusában a Gellérd Imre emlékezetére rendezett konferencián és megjelenik az összejövetel anyagát közlő kötetben. 10 Balázs Mihály - Keserű Gizella, Két ismeretlen régi magyar vers, Acta Históriáé Litterarum Hungaricarum Universitatis Szegediensis-Ötvös Péter Festschrift, 29 (2006). A további árnyalás ugyanakkor elképzelhetetlen új forrásanyag nélkül, s az alábbiakban éppen azt szeretném érzékeltetni, hogy az oly sok pótolhatatlan veszteség ellenére ilyen forrásanyag még előkerülhet, s az unitárius kollégium egykori kézirattárának különösen azon kolligátumai tartalmazhatnak ilyeneket, amelyek vegyes, több helyről összemásolt dokumentumokból állnak. Ilyen több rétegű, bár időben nem szórt anyagot tartalmaz a 262-es számot viselő kötet is, amelynek fontosságát a szegedi munkacsoport már akkor érzékeltette, amikor a katalógus angol változatának elkészítése során kiegészítette a Lakó Elemér által leírtakat.8 Azóta egy tanulmányban már bemutattam, milyen fontos részleteket tartalmaz az erdélyi unitárius prédikációs irodalom retorikai fogásainak átörökítése szempontjából,9 majd egy Keserű Gizellával közös publikációban közöltük azt az ismeretlen 17. századi unitárius verstöredéket10 , amely kódexünk utolsó, sajnos félig kiszakított lapján maradt ránk. Most a részletes leírásra teszek kísérletet, jóllehet az itt szereplő szövegek forrásának megállapítása csak hosszabb távon elvégezhető feladat. Ezt követően két olyan részletét közlöm, amely a fentiekben jelzett összefüggésekben rendkívül figyelemre méltónak látszik. A negyedrét formátumú kódex 17. századi bőrkötése szakadozott, a kötés cafatokban lóg, az első és az utolsó lapok szinte teljesen szétmállottak, 199 A u 2 k n 6 ó k i 2 d o t . e l á X őrse z i z s u á V s m á ú r k i o I l g u m Válaszúti György, Várfalvi Kása János) red. Mihály Balázs. 2004. A külföldi konferenciákon elmondottakat is összegzi a Felekezetiség és fikció. Tanulmányok régi irodalmunkról c. kötetem (Kolozsvár 2006) Elhúzódó felekezetieskedés és rendhagyó kátéirodalom. Az unitáriusok kátéiról a kezdetektől a dési komplanációig c. tanulmánya.
