Szabó Árpád (szerk.): Isten és ember szolgálatában. Erdő János emlékezete (Kolozsvár, 2007)

Rezi Elek: Az unitárius rendszeres teológia irodalma

egy nagy „időközi hiánnyal” szembesülünk, és a 21. században szükség van egy átfogó, a különböző szakterületek újabb kutatási eredményeit figyelembe vevő rendszeres teológiai munka (unitárius hittan) megjelentetésére. Egyet­értek korunk egyik teológusával, aki szerint „a dogmatikai (hittani) munka jelentősége az egyház életében a tévtanítás elhárításában, megelőzésében, az evangélium gazdagságának aktuális kibontakoztatásában, az egyház tanítói munkájának segítésében, a hit és a szeretet szabályának állandó felmutatá­sában van.”58 58 Török István-Kocsis Elemér-Szűcs Ferenc: Dogmatikai Prolegomena. Kiadja a Református Zsinati Iroda Doktorok Kollégiumának Főtitkári Hivatala. Budapest, 2000.131. 59 Példaként megemlíteném, természetesen a teljesség igénye nélkül, Long, Arthur, Reed, M. Clifford, Chrysside, John, Jones, J. Eric angol, Adams, J. Luther, Harrington, Donald, Buherens, John, Church, Forrester, Beach, K. George , Reeves, Gene, Williams, George, Parker, Ann Rebeca, Rasor, Paul, Arnason, Wayne, Wesley, B. Alice, Murray, Williams amerikai, Hewett, Phillip kanadai, Stears, David észak-írországi teológusok munkásságát. De a szabadelvű francia, német, svájci teológia képviselőiről sem feledkezhetünk meg: Gounelle, Andrée, Rössler, Andreas, Baisiger, Max. De a felsorolás nem lenne teljes, ha nem említenénk a magyarországi Sztankóczy Zoltánt, aki fordításaival és tanulmányaival gazdagította a szabadelvű teológia eszmerendszerét. Sajnos azzal is számolnunk kell, hogy amerikai és angol hittestvéreink az erdélyi keresztény teista teológiai alapozáshoz kevesebb segítséget tudnak nyújtani napjainkban, mint ahogy azt a 19. század második felében mun­kálkodó elődeik tették. Teológiájuk olyan változatos képet mutat, és annyira sajátságos, hogy csak gondos megfontolás és alapos mérlegelés mellett hasz­nosíthatjuk és építhetjük be az erdélyi unitárius teológiánkba. Ok inkább a formai és liturgikus étékekre, sajátos szociáletikai kérdésekre fektetik a hang­súlyt - ami a maguk világában nyilván helyénvaló és természetes, de kétlem, hogy az erdélyi sajátosságokat szem előtt tartva minden beilleszthető len­ne teológiánkba. Ez természetesen nem jelent elzárkózást, hanem a hittani alapelvek tudatos mérlegelését. Keresnünk kell azt, amit közösen hasznosít­hatunk.59 A közös és termékenyítő hatásokat kereste az a tanácskozás, amelyet a kolozsvári, amerikai és angol főiskolák képviselői tartottak 2006. július 8-a és 11-e között Kolozsváron. A tanácskozás sok tisztázatlan kérdést megol­dott, de a legfőbb eredménye az volt - véleményem szerint -, hogy ösztön­zést adott arra, hogy a teológiai tudományok területén kölcsönösen támo­gassuk egymást. A kölcsönösség egyik figyelemreméltó elgondolása az volt, hogy a jövőben az erdélyi Protestáns Hittudományi Főiskola Unitárius Ka­rának tanárai is előadásokat tarthassanak az amerikai és angol lelkészképző intézetekben, ugyanakkor amerikai és angol diákok is hallgathassanak elő­adásokat az Unitárius Karon. Ezek olyan kihívások, amelyekkel eddig nem szembesült az unitárius lelkészképzés tanári kara, de amelyet vállalt. Ugyan­akkor a világháló kínálta lehetőségek is a kölcsönös gyarapodást szolgálják 166

Next

/
Oldalképek
Tartalom