Szabó Árpád (szerk.): Isten és ember szolgálatában. Erdő János emlékezete (Kolozsvár, 2007)
Szász Ferenc: A feddhetetlenségtől a tökéletességig
Ilyen értelemben a tökéletesség mindenki által elérhető, s a valláslélektan, vallásfilozófia művelői talán az ilyen pillanatok átélését nevezik istenélménynek. Még két bibliai verset kell megemlítenem újszövetségi kalandozásom végén. Az első szerzőjét, Jakabot, mi, unitáriusok, szeretjük józan pragmatizmusa miatt, s gyakran is idézzük, amikor a cselekedetek fontosságát szeretnénk kiemelni. Most sem tagadja meg magát:,, A kitartásban pedig tökéletes cselekedet legyen, hogy tökéletesek és épek legyetek minden fogyatkozás nélkül” (Jak 1,4). Bármennyire kevéssé szeretjük is, bármennyire nem beszélünk róla, a tökéletességnek az eszkatológiához, az újszövetségi Úr napjához is köze van vagy kellene lennie, hiszen világunk se örökkévaló, és korántsem tökéletes. Ezért Péterre sem árt figyelni néha: „De új eget és földet várunk az ő ígérete szerint, a melyekben igazság lakozik. Annakokáért szeretteim, ezeket várván, igyekezzetek, hogy szeplő nélkül és hiba nélkül valóknak találjon titeket békességben.” (2Pt 3,13-14) IL Régi szokásom, hogy amikor egy-egy fogalmat körbejárok, vizsgálok, fellapozom könyveimet, és segítségül hívom a nagy elmék és lelkek, bölcselők és művészek meglátásait is. A tökéletes, tökéletesség után kutakodva (mekkora nagyképűség!) sem tehettem másként. Először az ókori görög bölcselőkhöz folyamodtam, hisz korban ők állnak a legközelebb Jézushoz, és mindig úgy tartottam számon, hogy európai kultúránkban ők voltak azok, akik mindenben összhangra és tökéletességre törekedve lerakták a tudomány, bölcselet és művészet alapjait, abszolút igazságokat próbáltak felfedni és kimondani. Ez bizonyára így is van, a tökéletes egyértelmű meghatározásával mégsem találkoztam könyveik lapjain, bizonyára az én hibámból és időm rövidségéből adódóan. Annyit mégis találtam, hogy az ókori görög felfogás szerint tökéletességre törekedni azt jelenti, hogy az ember négy területen kell hogy összhangra, harmóniára jusson. Biológiai szinten a szervek összhangja a szervezet egészségét jelenti. Lelkiek, szellemiek tekintetében az értelem összhangjának a jutalma a bölcsesség, az érzelmeké a jóság a formai összhang pedig a szépséget jelenti. Egyéb, a tökéletességhez juttatható „jó tanácsokkal” főleg a keleti gondolkodók, közülük is a perzsák és az újkori művészek tarisznyáltak fel. Erasmus mintha egyenesen hozzám és határidős nyűglődésemhez szólt és viszonyult volna: „Praecipitata opera non possunt esse absoluta”, vagyis „hamar munka nem lehet tökéletes”. Sajnos, ezt nélküle is tudtam, tudom. 145
