Szabó Árpád (szerk.): Isten és ember szolgálatában. Erdő János emlékezete (Kolozsvár, 2007)
Molnár B. Lehel: Erdő János egyházunk és népünk szolgálatában
je nagymértékben attól függ, milyen valláserkölcsi nevelést kapnak az unitárius gyermekek az elemi iskolában, és tudnak-e magyarul olvasni, írni. Éppen ezért 1938. szeptember 8-i keltezéssel az EKT-hez be is terjesztette azt a javaslatát, hogy Régeni Áron Szív és Lélek című, az elemi iskola első és második osztályos unitárius tanulóinak valláserkölcsi nevelését szolgáló könyvét újból nyomtassák ki, és annak függelékébe a Gyalai P. Domokos Betűk és képek világa ábécéskönyvének írással és olvasással foglalkozó részét is iktassák be.22 Javaslata — véleménye szerint - az egyházi bürokratizmus miatt nem valósulhatott meg. A kérdést azonban nem lehetett megkerülni, és az Erdő János valamint a Lőrinczi László által kidolgozott Unitárius valláserkölcsi nevelés a népiskolákban című munkatervet az 1943. március 28-29-én tartott főtanácsi ülésen elfogadták. Az Erdő János által megalkotott Az unitárius valláserkölcsi nevelés szervezeti szabályzatát is ekkor fogadták el.23 22 Lásd: EUEGyLt, Eka.J. jelzet, 18. sorszám, 1731/1938 EKT iktatószám. 23 Lásd A Magyarországi Unitárius Egyház lelkész-szenteléssel egybekötött egyházi Főtanácsnak 1942. évről elmaradt, Kolozsváron 1943. évi március hó 28-29. napján tartott évi rendes üléseiről felvett jegyzőkönyv. Szerkesztette: dr. Kiss Elek. Kolozsvár, 1943.9/a és 9/b jk. sz. 112, 128. 24 Lásd Gyerő Dávid: Kévekötés. Az erdélyi unitárius ifjúsági mozgalom története. Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, 2000.243. 25 Uo. 245. Erdő János a memorandumában kifejti, hogy a rendes vallásórák megtartása mellett második fontos tevékenységének a helyi, azaz kolozsvári unitárius elemi iskolák megerősítését tartotta. Az elemi fiú- és leányiskolákban húsz-harminc unitárius növendék tanult. Háromévi munkája nyomán a két iskolát sikerült egyesítenie, és az unitárius tanulók létszámát százon felülire emelnie. Kezdetben egyedül, később Ajtay Józseffel, aki igazgató-tanító és egyházközségi kántor volt, az összes kolozsvári unitárius szülőt meglátogatta azért, hogy azok gyermekeiket magyar iskolába írassák. Harmadik munkaterületének az unitárius ifjúsági egylet szervezeti újjáalakítását és a kornak megfelelő munkaprogram megalkotását tartotta. Erdő János a Dávid Ferenc Egylet Ifjúsági Körei Egyetemes Szervezetének aktív tagja volt, előadásokat is tartott aztán 1938-ban Kolozsváron a XI. egyetemes ifjúsági konferencia tisztújító ülésén, ahol az új elnök, Csifó Nagy László mellett őt választották ügyvezető alelnöknek.24 Az egyetemes szervezeten belül felállított Munkaügyi Bizottsággal igyekeztek fellendíteni az egész egyleti életet, részt vettek az írisz-telepi missziós munkában. A befektetett energia ellenére az egyetemes egyháztól „nemcsak, hogy támogatást nem kaptak, hanem mindenütt a legnagyobb hidegséggel és nemtörődömséggel kezelték az ifjúsági szervezet ügyeit.”25 Ezért a választmány úgy döntött, tiltakozásképpen lemond, és az egyházra bízza, hogy eldöntse, szüksége van-e ifjúsági mozgalomra. A következményekről semmit sem tudunk, de 15 E e é s r g s z d y o ö h n l à é g J z p á á u ü l n n n a o k k t s á b a n
