Ferencz József - Kelemen Albert et al.: Dersi János emléke. 1830-1890 (Kolozsvár, 1893)
— 14 i6oo forint tiszta jövedelme, igen könnyen megtehette volna, hogy gazdasága folytatását egészen tisztjére bízza. De tanúsítja takarékosságát az a körülmény is, hogy két háza a Maros-Vásárhelyen 1876-ban dúlt nagy tűzvésznek teljesen martalékul esvén, 20 ezer forintot volt kénytelen kölcsön venni, mely tartozását alig négy évi idő alatt pusztaszentmiklósi birtoka jövedelméből törlesztette. Ily férfi boldoggá tételére mi kellett egyéb, mint egy szerencsés házasság kötés. Megkísértette 1861. évi okt. 1 5-én. Nőül vette homoródoklándi Dr. Csiki Sámuelnek, — kinek azután haszonbérlő társa lön — Mária leányát, unokanővérét; de házassága oly szerencsétlen volt, hogy az már 1 864 augusztus 1 3-án egymás iránt való gyiilölség okából, felbontatott. E házasságból gyermek nem származott s távol tartotta magától még a gondolatát is annak, hogy újabb házasságra lépjen. Dersi Jánosnak e keserű csalódáson is keresztül kelle mennie. Sőt végre az 1870-ik évben elhalt jó anyját, egyedüli őrangyalát is a rokon porok mellé, sírba helyezte. Mit tett? Mit tehetett? Azt, a mit a férfiúnak mindig tennie kell. A férfit a csapások, a fájdalmak, csalódások le nem verik, sőt újabb küzdelmekre, tevékenységre aczélozzák. O nem csak a gazdaság folytatásában keresett kárpótlást, hanem polgári jogainak és kötelességének gyakorlásában és áldozataiban is, mindig örömét találta. Bár puszta-szentmiklósi adója után torda-aranyosmegyei virilis lehetett volna; e jogát Maros-Vásárhelyen gyakorolta s itt vett részt a városi közgyűléseken és követválasztásokon. Politikai érzületében a legnagyobb ellenzéki volt s minden befolyását fölhasználta az ellenzék érdekében. Az egyházához való ragaszkodásban is atyja nyomdokait követte. Az 1847-beli püspöki vizsgálószék jkönyve úgy említi atyját, mint a maros-vásárhelyi ekklésia fejlődésében; a vallásközönség közszükségeire s nevelő intézeteire mindig kész szívvel áldozót. Érdemei méltatásául Maros-kör 1878 aug, 6-án Maros-Vásárhelyen tartott köri gyűlésén felügyelő gondnokká választotta, s a mennyire szorgos gazdasági elfoglaltatása megengedte, tisztét híven betöltötte. Az Egyházi Főtanácsnak is tagja volt; de rég történt megválasztásának ideje nem tudható. Nagy örömére szolgált, hogy barátja Ferencz József
