Kiss Ernő: Dávid Ferenc születésének négyszázados emlékünnepére (Kolozsvár, 1910)
I. Dávid, mint Luther követője
DR. KISS ERNŐ 15 Brassó példáját és mind Luther vallására tértek. A szász egyetem 1544-ben kimondta, hogy a városok az új igének megfelelő szertartásokkal éljenek, 1546-ban e szertartásokat egyenlőkké tették mindenütt, 1547-ben Honterus kiadta a Reformatio Ecclesiarium Saxonicaram in Transsylvania c. müvét és megkezdte a szász evangélikus egyház szervezését, melynek következtében a legfőbb egyházi jogokat a politikai hatóságok egyetemes gyűlése ragadta magához. Ez rendelte el 1551-ben, hogy minden városban és községben e Reformatio szerint kell egyházukat szervezni. Ekkor adták meg a rendek is a tordai országgyűlésen a luteránusoknak a vallás szabad gyakorlatát. Gondolhatjuk, hogy ez időben mily szívesen fogadtak mindenkit, aki Wittenbergből tért haza. Dávidot is tárt karokkal várták és a beszterceiek azonnal rábízták iskolájuk igazgatását. Jól is választottak: iskolájuk föllendült és az igazgatóban hatalmas bajtársra találtak, aki csakhamar az egész vidék vezére lett. Az iskola igazgatást nemsokára felcserélte Dávid a Besztercével szomszédos Petres község papságával. Mint plébános vett részt a Bornemisza meghívóján tanácskozó papi gyűlésen és ettől kezdve tekintélye egyre nőtt szász atyjafiai között. Híre eljutott szülővárosába ist mely meghívta iskolája igazgatójának a kibetegedett Vízaknai Gergely helyébe. Itt, a középpontban, nagyobb tere nyílt a munkásságra és csakhamar alkalma is akadt, hogy tudása gazdagságát hítfelei előtt még igazabban föltárja. 1553-ban ugyanis egy tanításai miatt mindenünnen kiűzött olasz tudós, Stancaro Ferenc, jött Erdélybe. Ez a nyughatatlan elméjű, túlzó és vakmerő teológus Luthernél is, Calvinnál is szabadabban magyarázta a bibliát és azt vitatta, hogy Krisztus az emberi nemnek megváltója és közbenjárója, de csak emberi természete szerint. Nagy követ dobott ezzel a forrongó vallási nézetekbe és magára zúdította mind a luteránusok, mind a kálvinisták haragját. Nem csoda, hogy fél Európában nem volt maradása. Erdélybe Petrovics Péterrel, Izabella királyné hívével, került, aki udvari orvosává választotta. Alig tette be lábát Kolozsvárra, nyomban hirdetni kezdte tanítását, s ezzel megindítója lett nálunk a hitvitáknak, melyekben többé nem mint védekezők állottak szemben az új vallás hívei a
