Kiss Ernő: Dávid Ferenc születésének négyszázados emlékünnepére (Kolozsvár, 1910)
V. A váradi disputáció
58 DÁVID FERENC így végződött a nagyváradi disputáció, a küzdők utolsó szóbeli összecsapása. A két félt nem egyenlítette ki egymással, köze lebb sem hozta egymáshoz. A vitában mégis sikerült Dávid Ferencnek tanítását teljesebben kifejtenie és az ellenkező fél állításaival szemben igazát nyilvánvalóbbá tennie. A vetélkedés hirtelen való berekesztése miatt arra nem volt alkalma, hogy az eredmények összefoglalásaképpen hitvallását előadhassa; de közzétette ezt a vita kiadott leírásában. Ennek alapján ezekben foglalhatjuk össze e disputáció hittani eredményét: tisztán és világosan kifejtette Dávid az egy Istenről, a mi urunk Krisztus Jézusnak Atyjáról való tanítását, midőn kimutatta a szentírásból, hogy a menny és a föld teremtője nem hármas, nem négyes, hanem csak egy, kinek magával mindenben egyező társa nincs; ez egy Isten egyedül magától való Isten, mindeneknek felette van, mindenek tőle vannak, Krisztusnak Istene, Atyja és feje, a világosság Atyja és minden jó kútfeje, Kifejtette továbbá, hogy a mi Urunk Jézus Krisztus az Atya Isten áldott szent Fia, ki öröktől rendeltetett a mi üdvösségünkre, hogy mint ártatlan bárány vérével váltana és tisztítana meg. Vallotta, hogy a Szentlélcktöl fogantatott, szűz Máriától született, hogy test szerint ember, de a Szentlélek és Istennek benne lakozása Isten fiának és Istennek bizonyítja, akit tisztelünk és imádunk, — hogy a benne való hitben üdvözölünk és örök életet nyerünk, hogy istenségét az atyától vette és az Ö akaratának teljesítése végett jött a földre. Ezekben látta Dávid az Atya Istennek és az Ő Fiának igaz ismeretét és fennen hirdette, hogy ez a róla való vallástétel a mi örökéletünk és üdvösségünk alapja, nem pedig török hit, — mint Méliusék rágalmazóan állították. -- A vitában a Szentlélekről nem igen esett szó, de a hitvallás világosan megmondja, hogy Dávid az Atya Isten mindenható erejének vallotta, mely megjelent az első teremtésben és a másodikban is, Jézus Krisztusban. A Szentlélek ajándék, tanítómester, vigasztaló, a szent cselekedetekre fölgerjesztő és indító; az igazság lelke, mely bizonyság arra, hogv Isten fiai vagyunk; az Isten erejének velünk közlése és örökké velünk maradása Jézus Krisztus, az Ö Fia, a mi Üdvözítőnk által.
