Kiss Ernő: Dávid Ferenc születésének négyszázados emlékünnepére (Kolozsvár, 1910)

III. Dávid Ferenc saját útjára lép

III.

Dávid Ferenc sajátfeútjára lép.

János Zsigmond és a törökök. — Mélius türelmetlensége. - Dávid és iskolája. — Calvin institutioi. — Hatásuk Dávidra. — Serveto műve. — Dávid vallásának kifejlődése. — Az első terjesztés. - Dávid és Károlyi. — F.gri Lukács. Az első küzdelmek Dávid és Mélius között. — Az ellenfelek elégedetlensége. Hitvallásának összefoglalása ajtorday/.sinaton.

Dávid és Mélius tehát kivívták a kálvinizmus’diadalát. Dávid nemcsak püspök lett ismét, hanem a fejedelem is udvari papjává választotta. Ám csak vendégképen szokott ‘megjelenni a gyulafehérvári udvarban, melynek gondját külömben is a politikai állapotok jobban lekötötték, mint a vallás ügye. János Zsigmond ugyanis még 1563-ban komolyan megkisérlette, hogy a magyar királlyal kibéküljön. De oly súlyos feltételek mellettjtörténhetett volna ez meg, hogy az alkudozást kénytelen volt félbeszakítani. Pedig mióta Balassa Menyhért, ez a többszörös áruló, ismét a királyhoz ; ártolt és a kezében levő Szatmár, Nagybánya és Hadad várak egyre veszélyeztették Erdélyt, nagyon érdekében volt, hogy megszabaduljon e szomszédságtól. 1564-ben, mig Balassa Tokajban szüretelni járt, alkalom is kínálkozott erre és János Zsigmond megíis indította ellene a harcot, ^és maga is vitézül \ vett / benne részt. Erre Miksa Schwendi Lázár kassai kapitányt küldötte ellene. Ez volt oka, hogy Szulejinan szultán,4, kivel a király közben a békéről tanácskozott, Magyarország ellen^zúdítotla hadát, hogy „kedves fiát“, János Zsigmondot, megsegítse. Alig ért a szultán magyar földre, a fejedelem hozzásietett még pedig a kolozsvári országgyűlésről, melyen először részesültek a kálvinista egyházak az egyenlőjogúság rovására kedvezményben — és jun. 28-án érkezett Zimonyba, a török táborba. A szultán szívesen fogadta és hathatós támogatá-