Jakab Elek: Dávid Ferenc emléke. Elítéltetése és halála háromszázados évfordulójára (Budapest, 1879)
VII. 1564-1566
70 DÁVID FERENCZ IÍS ban hírét sem hallották sem az állatnak, sem a személynek, hanem a mint a görög philosophus Tertullianus Istennek gyülekezetihe akada, akkor találták ki ez igéket, s átok alatt meghagyták, hogy az Istent minden igy vallja s e hitet felvegye '); azután Athanazius 345 esztendőkkel kezdette ugyan ezt erősitni s császári hatalommal elfogadtatni ; szintazonképen 400 esztendő elteltével Ágoston és Hyeronimus idejében. Eusebius és Nicephorus egyháztörténeti müvében mindez megolvasható. Utóbbi szerint: „a legelső, a ki az állatról vagy alanyról [substantia] a vitás kérdést támasztotta, Osius cordubai püspök volt, a miből sok tévelygés származott, mit már az alexandriai zsinat visszaútasitott, mert tudta, hogy az Istenhez sem a személy, sem az állat vagy alany [nec essentia, ncc substantia] szó nem illik. “ Tovább megint: „ Platónak és Aristotelesnek való az essentia és hypostasis, kik közül az utóbbi igy tanított Isten felől: „ Az Isten az átalános lét [Dr.us est essentia communis], “ mely mindent magában foglal, 2) de Pál ezt Rómába irt levelében 3) visszaútasitja, mint a világi bölcsek oly találmányát, mely a láthatlan Istent külső formába rekeszti; mert - úgymond — a mit Isten felől tudhatnak az emberek, nyilván van ő bennek, s a mi benne láthatlan, t. i. istensége, a világ alkotásából meglátszik; ezekre czéloz ő, midőn inti Timotheust ') és Tituszt 6), hogy a beszédekben való haszontalan újításokat kerüljék s a régiek józan értelmét tartsák meg. Hátrább ismét igy ir: „Arról a Jézus Krisztusról tegyünk vallást, a ki testben jött el, nem a ki azonkívül, azaz, a ki fogantatott Szentiélektől és született Szűz Máriától. . . . Csalárd az s megcsalja a népet, a ki eltagadja az igaz hitet, kétfelé szakítja Krisztust: egyik ember, másik nem-ember, hanem Isten.“ e) Az evangeliomi egyszerűségtől eltávozás fejtegetése közben ily helyek jőnek elé: „Mily egyszerű az apostalok tudománya, ők mindig egy mindenható Atya Istenről prédikálnak; Jézus a tanítványokat igy tanította könyörögni: Mi Atyánk, ki vagy a mennyben ! János is igy kezdi egyik beszédét: Ez az örök élet, hogy megismerjenek tégedet egyedül igaz Istennek és a kit elbocsátottál, a Jézus Krisztust! Mily egyszerű, tiszta és könnyű ezt megérteni. A pápa szerint ellenben az Atya nem egy Isten, hanem egy állat és három személy; az Isten nem egy Isten, hanem három: Atya, Fiú és Szentlélek, nem Atya, hanem első személy, nem az állat vagy alany az Isten, hanem a három személy ; a pápa Krisztusa nem bocsátatott el, hanem ő bocsát el mást; istensége szerint bocsát, embersége szerint jő, istensége szerint egyenlő Atyjával, embersége szerint kisebb : minden kettős, a hol mi van. . . . íme a kereszténység eltévelyedése, a szentirás e helyeinek felforgatása, a régi egyszerűségnek össze') Az elébbi mű 16-ik levele 2-ik oldalán. а) Egyháetörtén. Emi II. Dávid F. irod. eml. xxvm. sz. 17. levél 2-ik oldal. 3) I. r. 19. 20. v. 4) I. levél, IV. r. 1. v. II. levél, II. r. 14. v. б) I. rész, 9. 10. vers, II. r. 7. 8. v. 6) A fenebbi mű 17. levele 2-ik oldalán.
