Jakab Elek: Dávid Ferenc emléke. Elítéltetése és halála háromszázados évfordulójára (Budapest, 1879)

II. 1551-1554

A KESZTERCZEI KÁPTALAN FÖLTERJESZTÉSEI.

13

azt bárki olvashassa s az eklézsia mondhasson róla Ítéletet: vájjon az Isten igaz igéjéből vagy máshonnan származik, s hogy az ő papjaik az új tudomány keletkezése óta egyházaikban és iskoláikban azt helyesen hirdették és tanitották-e ? S ha ellenfeleik ezen tanokra szintén latin nyelven czáfolatot Írnak és azt az ő gyiilekezetök elé terjesztik, készek a Szentlélek segítsége által tanaik igazságát a szentirásból újabb vádiratban \Apologia] megmutatni; nem pirulnak s nem félnek miattok; azokat vallják bensőleg s nem másokat tanitnak nyilvánosan, mellettük állandóul megmaradnak, nem tartva azoktól, kik emberi bölcsességöket követve másképen éreznek és másképen cselekvést parancsolnak, bár mint méltatlankodjanak is ezért ellenök, bár mint kívánják mindennap halálra üldözni, s mint a bárányt áldozatra szánni azért, hogy nem az ő emberi hagyományaikat, hanem azok tanait követik, kik az egyházi régi hatalomtól eltávozva, abban hasznos változásokat hoztak létre. Ok e férfiakkal együtt erősitik, hogy a mely eklézsiatanitók istentelen tanokat hirdetnek, ellenök kell szegülni, megczáfolni s Krisztus nyájának tiszta és semmi álokoskodás által meg nem rontott igazságát hirdetni, úgy, a mint azt ő, az Istennek fia kijelentette és tanította, s a mi a szentiráson alapszik.“ Tanaikat erős bizonyítékokkal támogatva, kijelentik: »hogy ők magukat jogosultaknak tartják arra, hogy hazájokban, Krisztus szent evangeliomát a nekik Istentől adatott kegyelem szerint eredeti tisztaságában visszaállitni s az isteni tisztelet igazán gyakorlását lehetővé tenni segítsenek, a mint az Németországban is Krisztus segítsége által végbevitetett. Ezt a csüggedező lelkiismeretek megnyugtatására isteni jognál fogva s ama krisztusi parancs alapján teszik: Menjetek el és hirdessétek az évangeliomot [ne a meséket] minden teremtményeknek, tanítva őket, hogy minden, a ki hiszen és megkeresztelkedik, idvezül, — továbbá Pál apostol ama parancsa szerint: A bűnösöket nyilvánosan fedd meg, hogy megf'elemijének. Ezt azonban csak azok irányában gyakorolják , kik a Szentlélekre támadnak: az ördögi tanokat hívők, hamis beszédet szólók és azon megbélyegzett lelkiismeretüek ellen, kik tiltják a házasságot, nem engedik meg az ételt, melyet Isten azért adott, hogy azt hálaadással vegyék a hívők és az igazság ismerői. A ki az ilyeket és hasonló hamis tanokat hirdető atyafiakat meginti, Krisztus hív és jó szolgája lesz — mondják az irás szavaival — a kit a hit beszédei tápláltak, melyek követése kötelesség. Most sem szűnhetnek meg az igazság melletti tanús ágtételtől, bár mint gyűlöli és bármily szánakozásra méltó eretnekeknek is tartja őket a világ, kárhoztatva, mintha hitetlenek volnának, kiknek semmi köze az egyház más híveivel. És ha üldözőik, kik a katholikus és orthodoxus nevet egyedül magukénak követelik, őket kárhoztatják, ők megemlékeznek Kain és Ezsau régi esetére s nekik engedik, hogy kinevetve, száműzve és megölve Isten választott örököseit, az Atya dicsőségét csak maguk

bitorolják___Szokás némelyeknél — igy szólanak tovább —- a világban

a bűnt erény helyett árulni. Ezek ki-léte s érzületük egyiránt homályos, de rövid időn földeritendi ama nap, midőn Jézus Krisztus eljö-