Jakab Elek: Dávid Ferenc emléke. Elítéltetése és halála háromszázados évfordulójára (Budapest, 1879)
XIV. 1578-1579
UNITÁRIUS ÉNEKEK JELLEMZÉSE. 223 Ha ez énekes könyv kiadása az 1570—79-ki időközre határozottan nem tehető is, bizonyos, hogy énekei nagy része abból való. Némi borongás ömlik azon végig, kivált pedig az utolsó részen. Oka az egyház szenvedéseiben van. Való, hogy az unitárius egyházi énekek fő jellemvonása a komolyság. Ez onnan van, mert e vallásnak már fő hiteszméje az Egy Isten, az egyszerű és felséges legtökéletesebb fogalma. Krisztus élete egészen megdicsőüléséig szintén igen komoly történet, mely a lélekben a magasztosság és mély érzelem hangulatát fejti ki és műveli. Az unitárius templomnak architecturája is erre irányozza a kedélyt. Groteszk nincs abban. Fény, ékesség, pompa semmi. Könnyűség, csillogás, külsőleg ható nincs vallásukban és cultusformáikban. Ez átmegy egész lényökre, jellemmé válik. Az unitáriusnak hazaszeretete, szabadságcultusa, tudományos hajlama is komoly. Atalában a mi igazi unitárius, az komoly s egyszerű. Ez nyilatkozik ez énekes könyvben is, csakhogy némileg az elegiai hangulatba megy át, a mi üldöztetéseik eredménye. Az énekirók némelyikénél gazdag képzetemmel fejtett aesthetikai érzés párosul, soknál a gondolatok fensége s a nyelv dallamossága lep meg. Nem egynél feltűnően szabatos a rímelés s a kis kötet a versfajok roppant gazdagságát mutatja. A magyar nemzeti lyrának itt van egyik bölcsője, ez énekek a magyar szentköltészetnek mindenha tisztes emlékei tesznek, s az újabb kor múzsája készül, ez idő nem messzi,-midőn ezen úttörő dalnokok sírjára a nemzeti elismerés koszorúját leteszi. XIV. (1578—1579.) A vésztrejtö zsinat. Socini Fausto Dávid F. házánál. Dávid F. letartóztatása. Elválása híveitől. Dávid F. Thordán államfogolynak nyilvánitatik. Meggyaláztatása. Dávid F. a gyulafejérvári fejedelmi biróság előtt. Magatartása. Az Ítélet. Fogsága a dévai várban-Halála. Succedunt tristia laetis . . . Ferendum est, quod mutari nequit. Dávid F. 1578. márcziusban Blandrata bele egyezésével, de tényleges részvéte nélkül köz zsinatot tartott Thordán, melyről némi részletet Blandratának Palaeologushoz aug. 3. irt levele tartott fenn, melyben igy ir: „Vallásunk papjai 322-ten a legszebb rendben és törvényes módon mindenki bámulatára köz zsinatot tartván, behozatott az átalános papság [communis profetia], az egyház közönséges hitvallása megállapitatoti, a kisdedek megkeresztelése megszüntetett. . . Ferencz ur betegeskedik testileg, telke nejéért aggódik, a kinek anyja szélhüdésben meghalt“ *). Az első határozási pont szerint szabaddá tett a zsinat által el nem határozott bármily hittani kérdésről vitatkozni a nélkül, hogy az újítókra nézve hozott országos törvény elten ez által hibáznának. Ez az eszméket új mozgalomba hozta s az egyházak szószékeire is bátorítólag hatott. Dávid Ferencz is nyilvános beszédeket tartott a ') Defensio . . . xlvi. 1.
