Jakab Elek: Dávid Ferenc emléke. Elítéltetése és halála háromszázados évfordulójára (Budapest, 1879)

I. 1510-1550

(1510—1550.) Dávid Ferenc/ születéshelye s születésideje, szülőinek polgári állása s életviszonyai, nemzetisége, ifjúkori kiképeztetése, kiváló lelki tulajdonai, külegyeteineken tanulása, pártfogója. Egy történetileg nem igazolt hagyomány.

Dávid Ferencz születéshelye szabad királyi Kolozsvár város. A mi az olasznak Velencze, Svájcznak Genf, a mi volt Lengyelországban Krakkó, Németországnak Wittemberg, az volt a XVI. században e város Erdélyben: fejedelmi lakhely, a korszak és vidék méltó kevélysége, keleti erős védbástyája nemzetiségünknek, melynek tudományos szelleme s polgárainak szabadságszeretete a vér és természet nemességén alapult s az önszorgalomszerezte vagyonosság talajában gyökerezett meg. A Kincses Kolozsvár név találóan fejezte ki ezt s a történet beszéli róla, hogy szépben és nagyban példányképül állott a kis ország városai előtt. E város népe politikai múltjára némi hősiesség jellegét adja az, hogy mint germán eredetű és r. katholikus, Corvin Mátyás és a két Zápolya korában, bölcs intézmények által, hosszas belküzdelem után, a magyar állameszme és műveltség központjává, az utolsó magyar vérű király alatt az üldözött szabad vallásos gondolkodók menhelyévé lett. Azon derekak közt, kiket e kedves hely a hazának adott s növelt, ez Emlékirat tárgya egyik volt.

E rendkívül érdekes élet azonban hegyes-bérczes hazánk búvópatakjaihoz hasonlít, melyek forrásaikból kiszökellve, rövid pályaút után, nagy kőszirtek alá rejtőznek, látatlan utakon, ismeretlenül folytatják futásukat, sok idő elteltével, messzi tértávolban úgy tűnve ismét látásunk elé: Dávid Ferencz atyjának, anyjának neve sem jő elé az emlékiratokban, származásának csak helye is későbbi tényekből következtetés útján mondható meg, s alig, hogy nevét, születéshelyét megállapítva, látni véljük s biztos kiindulási pontot hiszünk bírni, azonnal ismét eltűnik a köztudás elől, évtizedek telnek el, mi alatt semmi sem olvasható róla, mert semmi sincs följegyezve, legalább máig az irodalomban nem ismeretes, mintha nem, vagy más hazában élt volna .... A csak völgye egyszerű lakói előtt ismeretes patak azonban mérföldek megfutása után — már mint folyam — ismét feltűnik, a tudomány papírra rajzolja, a hir szárnyára veszi s világra terjeszti ki neve ismeretét. . . . E kép Dávid Ferencz életének képe. Ismerték a szerény családi körben, hol született s tán szülőin kívül a szomszédok is látták növekedését, tanítói tapasztalták lelki tehetségei fejlő izmosodását, jelleme nagy arányaiban gyönyörködtek is .... De e kör, a tanuló, még

I.

1