Jakab Elek: Dávid Ferenc emléke. Elítéltetése és halála háromszázados évfordulójára (Budapest, 1879)

IX. 1568

A FELEK IRODALMI HARCZA. 119 szövegezése, Dávid F. és elvtársai ellenében élesen biráló és czáfoló megjegyzésekkel kisérve, a ki a zsinatra nem hivatván meg, de a föl­tételeket más úton megkapván: azokra feleletét pontonként Írásban tette meg, s kinyomtatva 4) a magyarországi eklézsiák papjainak, eset­leg bővebb felvilágosítások adására is megbízott két követétől kül­dötte meg Az Egy Igaz Istenről irt két kötetü müvei együtt, védelmül azoknak, a kik velők éreznek, ellenfelöknek ostromlás tárgyul. Azért tették ezt — mondják az előszóban — nehogy Melius hallgatásukból győzelmét következtesse; egyúttal meghívták őket Thordán nov.- 14. tartandó zsinatjokra s annak 1 —14. pontból álló vitakérdéseit a váradi zsinattal kihirdetés végett közölték. Az előszóban sajnálatukat fejezték ki, hogy meg nem hivattak, mert azt hiszik, Isten igaz ügyének hasznára lehettek volna; kérik, hogy meg nem jelenésöket tulajdonítsák ennek. Az erővel és éllel irt mű pár érdekest) helyét idézem. „Csudálják — igy szólnak az 1. pontra — Melius vakmerőségét, a ki oraculumként eretnekeknek nyitvánitja Írásaikat, kevélységgel, a viszály okainak keresésével s hazugsággal vádolván őket, mely vétkek élő eszméje ő; bebizonyíthatnák, de nem teszik, hogy hozzá hasonlóvá ne legyenek. Minő lelkiismerettel káro­molja őket Melius oly eretnekséggel, miben nem vétkesek? Mikor, hol mondották ők Ariussal: hogy Krisztus a világ teremtése előtt szüle­tett ? Sabelliussal: hogy az Atya, Fiú, Szentlélek az egy-istennek pusz­tán három neve? Ebionnal és Photinussal: hogy Krisztus a József fia? Servetoval: hogy az Ige három nem-teremtett elemből áll ? Gentilevel: hogy az örök Ige az Atya nem-született állatától született állat ? 2) Az 5. vitatételben, hol Melius, Krisztus örök istenségét vitatja, kérdik: mondotta e valaha Krisztus maga, hogy az Atyával egy öröklétű, egy­­állatu Isten ? Nem, de azt igen, hogy Isten Fia, megigértetett az atyáknak, elküldetett az utolsó időkben, megszenteltetett, fölkenetett, fölmagasztaltatott, megdicsőitetett — választott, tett Ur és Krisztus i). All vitatételben az imádságból vett érvelésre megjegyzik, hogy a há­romsághoz imádkozni nem lehet, mert annak nincs közbenjárója, e nélkül pedig Istenhez nem járulhatunk !). A 12. tételben Melius a Fiút az örök bölcseséggel azonosítja; kérdik tőle: ha ez áll, mit csinált az kezdettől fogva addig, mig az Atyától mennyen és földön minden hatalom neki adatott? 5) A 13. tételben a Fiú öröklétét megczáfolják a fogantatását, szűztől születését illető világos evangeliomi helyek, melyeket sem tagadni, sem syllogismusokkal elfacsarni nem lehet. Harczoljon hát Melius — ugymondanak — az evangélistákkal s czá­­f'olja meg az apostalokat, különben állítása bizonyitatlanul marad 1). Melius a gúny és pórias kifejezések fegyverét is használta Dávid F. és követői ellen. More Mihályt, a ki róla verset irt, nem vers-, de vétek- * 2 ') Refutatio sat. Ugyanott. 2) 3)> 4)> 5) az elébbi műben. 6) Gyula-fejérvári hitvita leírása Dávid F. kiadása szerint: F ív, Fij levél 2. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom