Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)

János Zsigmond Izabella gyámsága alatt

51

azt válaszolta, hogy „ő is mindig szívből óhajtá, hogy Őfelsége őt védelmébe s fiát fiává fogadja“.

A menet július 21-én érkezett Tordára, ahol a királyné a koronát átadta Castaldonak.1 „Oly jól helyezé azt el felséged

— mondta Castaldo, amidőn átvette, — hogy két koronát nyert helyette; egyet saját fejére tett, midőn a birodalmat a hitetlenek kezéből kiragadta, egyet pedig fiáéra, kinek sorsát a nyugalom révpartjára vezette“. Veress Endre a korona átadásánál egy regényes epizódról emlékszik meg. Izabella a fia számára ereklyének már előre levette volna a magyar szent korona keresztjét s az átadásnál könnyező édes anyjához így szólt János Zsigmond: „Hallgass kérlek, anyám, ne zokogj, őrizzük meg a korona e drága részét“, majd pedig felmutatván a kebelében levő keresztet,2 így folytatta : „Nem kell kétségbe esned

1. Fráter Gy. Ferdinándnak. 1551. július 21. Torda. Fráter Gy. lev. Tört. Tár. 1880. évi. 237—39. 1. Lásd még: Jakab E. : i. m. 172 I., ahol Jakab E. Bethlen Farkas nyomán tévesen így adja elő a korona átadását: „Midőn a királyné a kolozsvári piaci templomban a koronát Castaldonak átadta, fia szavát elfogta a zokogás, ifjú szivét fájdalom töltötte be, ellenség is megszánta volna, — Írja Bethlen Farkas. — oly érzékeny szemrehányást tett érette, anyja vígasztalé, bocsánatot kért tőle, Ferdinand jóságára hivatkozott s Isten akaratán való megnyugvásra intvén, lecsendesítette“. Lásd idevonatkozóan a cáfolatot Veress E. : Erdély fejedelmi interregnuma. Értekezések a történeti tudományok köréből. XVIII. k. 2. sz. 17.1. Szamosközy szerint Izabella Felvincen, Székely Pál házénál adta át a magyar koronát. Lásd: Szamosközy István : Történelmi maradványai. Monumenta Hung. Hist. II. v. XXX. k. 1. 1. — 2. János Zsigmond aranykeresztje, a híres „aurea crux“ a XVI. században általános feltűnést keltett, mondhatjuk történelmi ékszer, melynek szerepe volt Erdély történetében. Ezt az ékszert Szilágyi Sándor: János Zzigmond aranykeresztje címen (Archeológiái Értesítő XIII. köt. 385—392. 1. 1879. évf.J ismerteti.

— Veress Endre Izabella királyné című munkájában a 333. lapon levő jegyzetben azt állítja, hogy a kereszt, melyet Szilágyi Sándor ismertetett a ma. gyár szent korona keresztje volt. Bizonyítja ezt Orichovius Szaniszló feljegyzése és Bielski krónikája alapján, továbbá Rancorali Tamás követ levelével, melvet Franeze herceghez írt Prágából 1610. ápr. 26-án, melyben az van, hogy Báthory Zsigmond gyóntatója rábeszélésére II. Rudolf császárnak ajándékozta a drága ereklyét, ami nem volt más, mint a szent korona keresztje.

— Bagyary Simon: János Zsigmond aranykeresztje azonos volt-e a szent korona keresztjével? címen (Századok, 1909.5J—57. 1.) kétségbe vonta Veress Endre állítását, amit Veress Endre újabb bizonygatása után (Századok, 1909. évf. 143—46. 1.) sem' látunk bebizonyítottnak. Egy feltevés, mely bár egykorú feljegyzéseken alapszik, de megerősítésre vár.