Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
János Zsigmond Izabella gyámsága alatt
73 hanem az erdélyieknek is küldöttek leveleket s ezekben felszólították az erdélyieket János Zsigmond visszahozatalára,1 vagy szokásaik szerint válasszanak maguknak más fejedelmet s az adót fizessék meg, mert hanem gyermekeiket és feleségeiket rabságba hurcoltatják s az országot elpusztítják.2 Ferdinándot Izabella szépen megnyugtatta, újra kiegyeztek, kitűzték a ratibori hercegség átadásának napját s Ferdinánd annyira bízott Izabellában, hogy a Castaldohoz írt levelében az erdélyiek összeesküvéséről azt állítja, „hogy azt némely gonosz emberek Őfelségének ürügye alatt szépítgetni bátorkodtak“.3 Az, amit Castaldo mindig erdélyi összeesküvés címen emleget, az nem egyéb, mint a János Zsigmond pártjának öntutos szervezkedése a királyfi visszahozatalára, miután Erdélyben ekkor János Zsigmond visszakozásában politikai szükséget láttak1 Egyező érdeke volt az erdélyiekkel a tiszavidékieknek is s 1553-ban már a kereki-i (Biharmegye) részgyűlésen is elhatározták János Zsigmondnak visszahozását s az erdélyi fejedelemség visszaállítását. Ennek a határozatnak végrehajtását az erdélyi szomorú közállapot tette sürgőssé. Az 1553. január 20-án tartott országgyűlés így panaszkodik: „Őfelségének serege oly rombolást és rablást vitt véghez, hogy csaknem teljesen elnéptelenedtek a városok, falvak, helységek. Már a nemesi kúriák sincsenek biztonságban: a nőket verik, a férfiakat halállal fenyegetik“.5 A helyzetet maga Castaldo is tarthatatlannak tartotta s szépítgette ugyan, hogy „királyi parancsból“, de eltávozott 1553. márciusában Erdélyből, társzekereken vivén magával rablott kincseit. Utána kivonultak a zsoldosok is, „sok adósságot hagyva maguk után, de annál kevesebbet végezvén“.6 Castaldo március 17-én Rozgonyból, 18-án Kassáról írt már a királynak, pedig Erdélyből való távozása előtt Radul vajda útján arról értesült, hogy a caramaniai beglerbég a perzsákhoz pártolt s annak megboszúlásáért a szultán maga megy a perzsák ellen s így ebben az évben nem tud Ferdinánd ellen jőni.7 * * * 1. Castaldo Ferdinéndnak. 1553. márc. 7. Udvarhely. U. o. 677. 1. — 2. Haller levelei Castaldonak 1553. márc. 10. U. o. 677. 1. — 3. Ferdinánd Castaldonak. 1553. márc. 15. Grácz. U. o. 679.1. — 4. Lukinich: i. m. 72. 1. — 5. Érd. Orszgy, Emi. I. k. 377. 1. — 6. U. o. 379. 1. Lásd még: Ostermayer krónikája 59. 1. — 7. Radul Castaldonak. 1553. márc. 7. Tárgovijte. Tört. Tár. 1892. évf. 677. 1,
