Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)

Előszó

Munkámat az idézetek tartalmi jelzésével rövidíthettem volna, de azt szándékosan nem tettem, mert Forgách Ferenc szelleme újra feltámadt s annyi alaptalan, lesújtó vélemény hangzott el a szelidlelkü János Zsigmondról, hogy szükséges a történelmi adatokkal való tényleges bizonyítás, mert ha nem, úgy járunk, hogy a felekezeti és politikai gyűlölet, mely a fenn­­költ szellemű János Zsigmond eszményi alakját életében állan­dóan üldözte, továbbra is élni fog. Nincs semmi haszna a visszatekintő bölcselkedésnek. Cé­lunk csak az volt, hogy egyenes, félrenemismerhető módon, azt közöljük, ami történt, s minden elfogultságtól menten, olyan­nak mutassuk János Zsigmond arculatát, mint amilyen volt. Ha az olvasó úgy találja, hogy kitűzött célunkat megközelít­hettük, vagy épen elértük, fáradságunk meg van jutalmazva. Hálás köszönetemet kell kifejeznem ez úton is Dr. Lukinich Imre budapesti egyetemi tanár úrnak, aki az erdélyi történelem iránti mély szeietetből, csodálatos önzetlenséggel bocsátotta ren­delkezésemre a volt császári és királyi házi-, udvari és állami levéltárnak (K. u. K. Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Wien) János Zsigmondra vonatkozó, csaknem egy kötetet kitevő kiadatlan gazdag anyagát. Szívem sugallata szerint még egy körülményről kell meg­emlékeznem. Míg mások akadályt gördítettek célom megvalósí­tása elé, addig a katholikus Dr. György Lajos igyekezett segí­teni, hogy az unitárius János Zsigmond életrajzának forrásaihoz hozzájuthassak. íme az erdélyi szellem helyes iránya 1 6 SZENTMÁRTONI KÁLMÁN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom