Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
János Zsigmond Izabella gyámsága alatt
44 hasznára fog válni hazájának és a kereszténységnek. Eddigelé ő maga gondoskodott neveltetéséről, mert látta, hogy úgy el van hagyatva, hogy a keresztény fejedelmek közül senki sem törődik vele, se nem mutat iránta szeretetet.1 E sorokból megállapíthatóan Fráter György magát mondja egyedülinek, aki János Zsigmond nevelésével törődik. Annál kevesebbet törődött azonban komaasszonyával, Izabellával, sőt a királyné folytonos panaszkodásaiból azt látjuk, hogy hova-tovább mind gőgösebb lett s mind rosszabbul bánt vele. A török foglalás is idegesítette Izabellát s bár az erdélyiek a kis János Zsigmond nevében „János király“ aláírással kérték a szultánt, hogy hagyja meg a királyfit minden birtokában, a maga sorsát biztosabbnak gondolta egy újabb férjhezmenetellel, bár amint mondotta, nagyon fájna megválni kis fiától, Erdély fejedelmétől. A házasságból semmi sem lett s a királyné tovább gondozhatta szeretett fiát s hogy a kis uralkodót szoktassa, az államügyek intézésénél maga mellett tartja s olykor együttesen írják alá az okmányokat. 1548. július 15-én írta alá János Zsigmond az első oklevelet Gyulafehérváron. A kis János Zsigmondot ugyan egyelőre leginkább csak az érkezett követek érdekelték, mert azoktól mindig remélt valami ajándékot.2 Izabella nyugtalansága s a helyzet bizonytalansága miatt 1548-ban újabb küldöttség ment Ferdinándhoz. A követek kijelentették, nem felel meg a valóságnak az, hogy Fráter György a Debreczenben tartott országgyűlésen János Zsigmondot királlyá akarta koronáztatni s kérik Ferdinándot, hogy az ország egyesítéséért találjon módot az Izabellával és János Zsigmonddal való kiegyezésre. A királyné külön is kérte Ferdinándot, hogy segítse meg fiát atyai örökségének megszerzésében, mert anyja hívására megint vissza akart menni Lengyelországba.3 Ferdinánd a törökkel kötött béke miatt egyideig gondolkozott, hogy János Zsigmondnak átadja-e atyja örökségét s hogy eljegyezze-e vele leányát — Erdély átadásáért. Végre Ferdinánd mégis megbízta Salm grófot, aki Fráter Györggyel 1549. szeptember 8-án Nyírbátoron egyezséget kötött, mely szerint Erdélyt és a magyarországi részeket átengedi Ferdinándnak, aki kárpótlásul 1. Veress: i. m. 270-271. 1. - 2. U. o. 276-280. 1. — 3. Izabella levele Ferdinándhoz. 1548. okt. 18. Lásd : Hurmuzaki: Documente privitoare la Istoria Romänilor. Vol. II. p. 251.
