Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
János Zsigmond Izabella gyámsága alatt
36 belenyugodni Magyarország három részre osztásába, ahol a jogi egység is már csak a szultán főhatalmában volt. Ez a szomorú körülmény vezetett Erdély önálló állami életére. A nagy és hatalmas középkori Magyarország romjain épült fel a kis Erdély, hogy megmentse a jövőnek a magyar nemzeti állameszmét. E kornak történetét János Zsigmond neve nyitja meg. Erdély kezdetben csak földrajzi fogalom. Budavár elfoglalása után azonban a török Erdélyt a részekkel együtt János Zsigmondnak adta s ezzel megkezdődött Erdély politikai jelentősége. Erdély lett a magyar nemzeti törekvések középpontja. Budavár elfoglalása nagy területi változásokat idézett elő Magyarországon. A szultán átengedte János Zsigmondnak Erdélyen kívül a Tiszán inneni részeket s az északkeleti felvidéket.1 A szultánnak ezt az akaratát azonban végrehajtani nem lehetett, mert az északkeleti vidék több megyéje Ferdinándot ismerte el urának s így János Zsigmondnak ténylegesen birtokába tulajdonképpen csak Erdély, a temesi bánság, továbbá Arad-, Zaránd-, Csanád- és Békés megyék jutottak.2 Budavár elfoglalása után János Zsigmond pártja török támogatással újra megerősödött. Ferdinánd hívei is mozgolódtak, de hogy őket ellensúlyozza, Fráter György Debrecenbe hívta össze országgyűlésre János Zsigmond pártját. Megjelentek ezen az országgyűlésen az erdélyiek is, akik János Zsigmondot tekintették uruknak. Itt történt János Zsigmond pártjának szervezkedése.3 Ez az országgyűlés 1541. október 18-án volt Debrecenben s nagy jelentősége abban van, hogy itt vetődött fel először a független erdélyi fejedelemség gondolata.4 Ferdinánd látva, hogy Fráter György a magyar nemzeti pártra támaszkodva sikereket ér el, Laszky tanácsára Fráter Györgyöt igyekezett „megszerezni“, mert „ha a barát az övé lesz: a többiek tétova nélkül fogják követni“.5 Bár az erdélyiek, amint láttuk, hűségesküt tettek János Zsigmondnak0, a bujdosásnak induló Izabellával szemben mégis ellenséges módon viselkedtek. Mikor Buda eleste után új fővá-1. Verancsics: ö. m. II. k. 66. I. — 2. Lukinich: i. m. 36. 1. — 3. U. o. 38. 1. — 4. Veress : i. m. 199. I. — 5. Károlyi Árpád : A német birodalom nagy hadivéllalata Magyarországon 1542. Századok. 1880. évf. 362—63. 1. — 6. Érd Orsz. Emi. I. 30. 1.
