Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
János Zsigmond korának vallásügyi viszonyai
327 tartott s a vita folyamán bebizonyította, hogy „az Atya volt egyedül az igaz Isten“.1 A harmadik napon félbeszakította Mélius Dávid Ferenc és Hellopaeus vitáját s így szólt Mélius: „Minden ember megértse, hogy nem azért gyűltünk ide, hogy csodálkozzunk, hanem hogy az Istennek tisztességét és a Krisztus Istenségét oltalmazzuk. Ennek pedig a főgondja Felségedre néz ! És azt kívánja az Úr Isten Felségedtől, hogy az ő dicsőségét Felséged megoltalmazza és azt semmiképpen ne hagyjad meggyaláztatni Majd Dávidhoz fordulva, így folytatta Mélius: „Te pedig, aki az egész keresztyénséget megháborítod .. . Lelkipásztor lévén, meggondoljad, hogy számot kell adnod. Ha tudatlanságból művelted ezt, térj meg immár. Ha pedig vakmerőségből és tisztesség kívánásból, — az Úr Isten rontson és szégyenítsen meg“. Erre János Zsigmond is beleelegyedett a vitába s nemes szelídséggel így válaszolt: „Én is azon könyörgök az Úr Istennek, valaki érti az igazságot és külső haszonért eltitkolja, az hatalmas Úr Isten rontsa és szégyenítse meg. És meg ne kegyelmezzen nekie“.1 2 Később János Zsigmond így szólt Dávid és a tudós Hellopaeus közt folyt vitában utóbbihoz: „Ezt kívánjuk tőletek, hogy Istennek nyilvánvaló igéiből megbizonyítsátok, hogy Krisztus az első világnak teremtője legyen, és nem következésekből“.3 E helyeken kívül többször beleszólt még a vitába János Zsigmond; a vita hatodik napján ezeket mondotta a fejedelem : „Ma reggel mű Mélius uramat behívattuk vala hozzánk és intők, hogy Istennek igazsága mellé állana és lelkiismerete ellen azt ne oppugnálná, mert lehetetlen dolog volna, hogy ne értené. Mű nekünk ő azt mondá: Él az Isten és úgy vigyen békével az Felséged ajtaján, hogy ennek előtte soha sem tudtam, mi legyen a Krisztusnak Istensége: azt sem tudtam micsoda Krisztus Istenségét prédikáltam és mit mondtam. Hanem a tegnapi napon, hogy az jámbor Ferenc uram veté a kérdést előmbe, úgy búvék az éjjel fejembe. És te Felséged meghallja, mit felelek ma a Ferenc uram kérdésére a kösség előtt. 1. Kanyaró : Dávid F. i. h. XLI évf. 149. 1. — 2, A Nagyváradi Disputatio. Kiadják: Nagy Lajos és Símén Domokos, Kolozsvár, 1870. 76. lap — 3. U. o. 84. I.
