Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)

János Zsigmond korának vallásügyi viszonyai

323 (rektor) magyar, akkor a helyettes igazgató (lector) legyen szász és fordítva. A városi tanácsosokat 50—50-et, esküdteket 6—6-ot egyformán, egyenlő arányban válasszanak magyarok és szászok. Még azt is meghatározták, hogy a vár kapujainak két kulcsa legyen s azok egyike a magyaroknál, másik a szászoknál áll­jon. A szászok panaszkodtak ezért s háttérbe szorításukat Csáky Mihály kancellárnak tulajdonították és Dávid Ferenctől is meg­vonták rokonszenvüket. A szászok a fejedelem ellen semmit semte­hetvén, haragjukkal Dávid ellen fordultak s Kolozsvárt is kizárták a szász egyetem kötelékéből.1 A református vallás elterjedésével egyházi s a jelzett táblai döntéssel most már politikai tekintetben is meggyengült az összetartás a magyarok és szászok között. János Zsigmondnak ez az intézkedése magyar nemzeti szempontból elévülhetetlen érdemet biztosít,1 mert ezzel Kolozs­vár elveszti szász város jellegét és rendre magyar várossá lesz, ahol az unitárizmus annyira megerősödik, hogy csaknem 400 év óta minden üldözést és szenvedést el tudott viselni s belső szervezetében mai napig sem gyengült.3 Kolozsvár magyarosításában az unitárizmusnak, János Zsigmondnak, Dávid Ferencnek érdeme elvitathatatlan. Hiába hirdeti ezt Pokoly dicsekvésnek,4 mert 1568. évtől kezdve a kolozsvári főtéri nagy templomban is magyar beszédek hang­zanak el s így Kolozsvár a reformáció szabadelvű irányának felkarolása után lesz magyarrá, amiben az unitáriusok érdeme elvitathatatlan. 1568-ban egyre szaporodik az unitáriusok s a szervezett unitárius egyházközségek száma. A szászok elkerülték a veszélyt, de annál inkább hódított Dávid Ferenc a magyar és székely la­kosság között. A krónikás szerint „mindenik fél az ő vallását a királynak igen kommendálja vala. De mivel a király választá ma­gának az ariana, vagy a fotiniana vallást, majd mind az ország arra hajol vala; juxta illud : Mobile mutatur semper cum principe vulgus, Regis ad exemplum tolus componitur orbis. (A nép ingadozó, mindig fejedelme után megy, A koronás főhöz szabja magát a világ). 1. Gagyi: t. m. 85. 1. — 2. Pokoly szerint ezzel János Zsigmond „az unitáriusok terjeszkedését a törvény elé helyezte“, i. m. I. k. 219. 1. — 3. Ja­kab E. : Dávid Ferenc emléke. 116—117. 1. és Jakab : Kolozsvár története II. k. 129-132. 1. - 4. Pokoly: i. m. I. k. 217. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom