Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
János Zsigmond korának vallásügyi viszonyai
319 azzá lett a magyaroknak Dávid Ferenc munkássága által Kolozsvár, itt született meg az egyetlen magyar keresztény egyház: az unitárius egyház.1 Itt vívja meg kemény csatáit. Dicsőséges csatatér, felül áll Genfen. Századok növelték s növelik dicsőségét, ami minket, e szomorú korszak unitáriusait is arra int, hogy utolsó leheletünkig ragaszkodjunk Kolozsvárhoz. Az erdélyi hódításon felbuzdulva, a felvidéken Egri Lukács kezdte hirdetni nagy bátorsággal az unitárizmust. Hiába figyelmeztette Miksa, vezérét, Schwendi Lázárt, hogy „a vallásügyeket nem lehet karddal eldönteni, Krisztus máskép tanított“, Schwendi, bár maga is protestáns érzelmű, de kétségtelenül közbejárásra, Egri Lukácsot elfogatta s börtönbe vetette, ahol Egri Lukács hat évi szenvedés után az unitárius eszmék egyik vértanúja lett. Úgy tartották, hogy „Mélius disputálta őt be Szádvárra“. János Zsigmond is igaz részvéttel értesült a kiváló Egri Lukács sorsáról, aki a türelmetlen vak buzgóságnak lett áldozata. Mélius nem érzelgett Egri Lukács sorsa felett, hanem minden erejével igyekezett az unitáriusok ellen dolgozni, papjaikat üldözte, „az unitárizmus gyanújába esett papokat elkergetéssel, vagy letevéssel fenyegette“," az unitárius eszméket terjesztő könyveket elégette. Erre az erdélyiek méltó felelete az volt, hogy az 1568. január 28-iki országgyűlésen János Zsigmond jelenlétében a rendek kimondták, hogy a prédikátorok az evangéliumot mindenütt szabadon hirdessék, ki-ki az ő értelme szerint. Mindenki olyan prédikátort tarthasson, akinek tanítása neki tetszik. „Senki a superintendensek közül, se egyebek az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől, az elébbi constitutiók szerint és nem engedtetik ez senkinek, hogy senkit fogsággal, avagy helyéből való priválással fenyögessön az tanításért, mert az hit Istennek ajándéka, ez hallásból lészön, mely hallás Istennek igéje által vagyon“.1 * 3 1. Farkas Gyula szerint „a Kálvinizmus egyedül igényli magának a „magyar vallás" díszes jelzőjét, pedig úgy gondoljuk, hogy ahhoz méltán tarthatnak jogot az unitáriusok is, mert az unitárius az egyedüli magyar földön született egyház, a többi csak jól sikerült átplántálás. Lásd: Farkas Gy.: A magyar Írod. tört Budapest, 1934. 57. I. — 2. Pokoly: i. m. 1. k. 207. — 3. Érd. Orszgy Emi. II. k. 343. 1.
