Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
János Zsigmond korának vallásügyi viszonyai
307 u. m. : katholikus, lutheránus és református.1 Ezzel a magyarok és szászok közötti faji ellentétek most már a vallásival megszaporodtak. A tordai országgyűlés a legmesszebb menő szabadságot adta meg a reformáció terjesztőinek s maga a nép is szabadon választhat a különböző tanok közül. Ebben a határozatban fel lehet ismerni Blandrata előrelátó nagy szellemét, minthogy Blandratának a református egyház jogi alapon való megszervezésével nem az volt a célja, hogy a kálvinizmust erősítse, hanem, hogy az átmeneti egyház legyen az unitárizmushoz,1 2 Blandrata azt hitte, hogy az a fejedelemre is csak egy lépcső lesz, hogy rrfajd „végre az unitárizmusban mutassa fel neki a fejlődés legmagasabb csúcsát“.3 A református egyház törvényesítésében igen nagy érdeme van Dávid Ferencnek is, akit a kálvinisták első püspökükké választottak.4 Most a fejedelmi udvar fele részben Kálvin hitü, a székelyek, Csíkot, Gyergyót és Kászon széket kivéve, szintén kálvinisták. A két protestáns egyház törvényesítése után újabb vallási küzdelem kezdődött Erdélyben az unitárizmus hirdetésével. Luther kezdte a reformációt, Kálvin azt tovább fejlesztette, a legradikálisabb reformációi eszmeáramlat, a fejlődés legmagasabb fokára jutott reformtörekvés azonban az unitárizmus volt, amely legtávolabb jutott a kath. egyháztól. Kálvin erdélyi diadala után nemsokára elkövetkezett a reformáció történeti logikájának kényszerűsége : az unitárizmus, a legszabadelvűbb, legtisztultabb kereszténység, ahol már az ész a vallás normája és haszontalan minden, ami a józan értelem ítéletével nem egyezik meg. A protestantizmus a biblián épült fel, de a bibliamagyarázat eredményezte a protestantizmus különböző ágait. Az uni-1. Érd. Orszgy. Emi. II. k. 171. 1. és Szilágyi S.: Erdélyorszég tört. 351. 1 , továbbá: Teulsch F.. i. m 283. 1. — 2. Pokoly J : A ref. egyh. megalakulása Erdélyben, i. h. 1902. évf. 154. 1. és Szilágyi S.: Erdélyorsz. tört. 378. 1. — 3. Pokoly: i. m. i. h. 1902. évf. 150. 1. — 4. Több református tagadja, hogy Dávid Ferenc volt az első ref. püspök. Jakab Elek történeti adatokkal bizonyította, hogy 1564—1566. május 19-ig Dávid Ferenc volt a református püspök. Lásd : Keresztény Magvető. XIV. évf. 363—374. 1.
