Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
János Zsigmond korának vallásügyi viszonyai
300 lenül gondolkozó Dávid Ferenc“ meggyőződésből a reformátusokhoz csatlakozott.1 Kétségtelen, hogy Zoványival az élén, az egyháztörténészek azon részének van igaza, akik Dávid Ferenc theológiai felfogásának változását a reformáció természetes fejlődésének szellemében keresik, nem pedig holmi kicsinyes emberi gyarlóságokban. János Zsigmondnak tényleges uralomra jutása megkönynyítette a kálvinisták helyzetét, mert a fejedelmi tanácsban voltak olyanok is, kik Kálvin tanait vallották s most már lehetett arról is gondolkozni, hogy megszervezzék az erdélyi kálvinista egyházat, melynek eléréséért 1559-ben Marosvásárhelyen zsinatot tartottak. Ez az első magyar zsinat Erdélyben, ahol Melius is megjelent s az erdélyiekkel hét pontban foglalta össze a református egyház álláspontját. Ezt a hitvallást elfogadták, mind a magyarországiak, mind az erdélyiek s ez képezi a református egyház alapját, de a végleges megalakulás csak 1564-ben történt meg. A marosvásárhelyi zsinaton szerkesztett hitvallás nagyjelentőségű, mert ezzel az erdélyi reformáció elérkezett a szakadáshoz.2 Dávid Ferenc sehogy sem akarta a szakadásig vinni a dolgot. A már egyszer megismert igazságot megtagadni nem tudta, de bízott János Zsigmondban. „Ismerjük — így mond — felséges fejedelmünk vele született kegyelmességét s igazság szeretetét, hogy kihallgatatlanúl senkit el nem ítél“. János Zsigmond teljesítette is Dávid Ferenc óhaját, mert a célja az volt, hogy a különböző felfogásokat kiegyenlítse és ezért elrendelte, hogy tartsanak egyeztető zsinatot, hol az ügyet, amint Dávid •Ferenc kívánta, nem emberek, hanem Isten igéje szerint intézzék el.8 Az 1560. nov. 11-én Kolozsvárt tartott országgyűlés úgy határozott, hogy az úrvacsora kérdésében támadt ellentétek elenyésztetésére Medgyesen 1561. febr. 6-án tartsanak nyilvános hitvitát. Ennek megvalósítására egy bizottságot küldöttek ki. A kijelölt időben Medgyesen megtartották a hitvitát, Dávid Ferenc és társai ekkor a Kálvin véleményének hatása alatt azt vitatták, hogy a Krisztus testét és vérét nem testileg, nem ajakunk-1. Zoványi: i. m. 379. I. — 2. Pokoly: i. m. 80—81. 1. -— 3. Jakab E.: János Zsigmond i. h. II. k. 231—32. 1. —
