Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
János Zsigmond korának vallásügyi viszonyai
294 Izabella és János Zsigmond akkor még törhetetlen hívei a kath. egyháznak, sőt János Zsigmond maga is elpanaszolja a portán a protestánsok azon garázdálkodását, hogy a szent képeket és oltárokat kidobták a templomokból.1 Erdélyben a reformáció már lényegében 1542-ben diadalra jutott s már csak Fráter György és Ferdinánd ápolgatták a katholicismust, Gyulafehérvár és Kolozsvár maradtak egyelőre helyzetüknél fogva katholikusok, de 1556. márc. 15-én Kolozsvár is elűzte a barátokat.2 Mikor Izabella és János Zsigmond 1542-ben Erdélybe jöttek, már akkor kimondták az egyházi javak secularisatioját s ezt részben végre is hajtották s bár Ferdinánd ismét visszaadta az egyházi javakat a katholikusoknak, de Bornemisza püspök eltávozása után megint változott a helyzet s a rendek most ezt véglegesen el akarták intézni, azonban a királyné hallani sem akart erről, mikor az erre vonatkozó törvénycikket eléje terjesztették.3 Abba azonban Izabella beleegyezett, hogy a kolozsvári és marosvásárhelyi klastromokban iskolákat állítsanak fel. A királyné arra nézve, hogy az egyházi javak „a királyné és királyfi dotációjára fordíttassanak, úgy döntött, hogy tanácsosaival fogja az ügyet tárgyalni s azután fog határozni, azaz a secularisatiot magának tartá fenn“.4 Az 1557. febr. 6-ikj fehérvári országgyűlésen megint felvetődik a secularisatio kérdése, de megoldását a következő országgyűlésre halasztották. Luther erdélyi hódításai után, Kálvin szelleme is előnyomul. A református egyház („ortodoxa reformata ecclesia“) alapját Erdélyben 1556-ban kezdték rakosgatni. Mikor János Zsigmond rokona, a protestáns érzelmű Petrovics Erdélyt átveszi s Kolozsvárra megy, legelőször is leromboltatta a főtemplomban azt az oltárt, ahol Fráter György János Zsigmond távozásakor az erdélyiekkel hűségesküt tétetett Ferdinándnak.5 Petrovics támogatásával jött Erdélybe a gyulafehérvári kanonokból lett reformátor, Kálmáncsehi Sánta Márton debreceni prédikátor és Kolozsvárt hirdetni kezdi Kálvin tanait. A 1. Veress : i. m. 428. 1. — 2. Szilágyi S. : Erdélyország tört. 335. i. — 3. Pray Epist. III. 111. 1. — 4. Érd. Orszgy. Emi. II. 10—11. 1. — 5. Pokoly József: A református egyház megalakulása Erdélyben. Protestáns Szemle. 1902. 66. I.
