Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
János Zsigmond korának vallásügyi viszonyai
285 mik voltak akkor is, azt jellemzően megírta Melanchton Németország tanítómestere Nádasdy Tamásnak 1537. október 7-én, midőn dicsérettel emlékszik meg iskola alapításáról s így folytatja: „Ezzel bebizonyítod, hogy nem kétkedel hazád sorsának javulásán. Mert aki azt hiszi, hogy az ország örökkönörökké szét lesz darabolva, nem fordítja tehetségét és pénzét iskola alapításra“.1 A hitújítás következtében az erdélyi tudománykedvelő ifjak közül sokan mennek Wittenbergbe. Ez a tanuló ifjúság s a Németországba járó szebeni kereskedők Luther tanait már 1521- ben terjeszteni kezdik Erdélyben. A szászok önkormányzata lehetővé tette a reformáció befogadását s.hiába tiltják el Luther könyveinek olvasását, terjesztését, minden földi javak elkobzásával, hiábavalók a fenyegetések: „Lutherani comburantur“, hiába égetik el Szeben piacán Luther könyveit, az erdélyi reformáció Szebenből, hol a nép hangulata törhetetlenűl a reformáció tisztultabb eszméi mellett nyilatkozott, elindult dicsőséges útjára. A mohácsi vész után még inkább kezdett „az Úristennek igéje villámlani“. A mohácsi vész napja nem örömünnepe a protestánsoknak sem, de azért kétségtelen, hogy ez a nagy nemzeti katasztrófa elősegítette a reformáció terjedését. A kettős királyság már politikailag is lehetetlenné tette a protestánsok üldözését. Az erdélyi reformáció titánjai: Honter János, Heltai Gáspár, de különösen Dávid Ferenc. A tudós Honterus adott határozott és céltudétos irányt s újabb lendületet a reformációnak Erdélyben, akinek nevéhez fűződik tulajdonképen a szászok reformációja.2 Honterus apostoli tevékenysége a reformáció erdélyi terjedésére nagy jelentőségű volt s a Libellus Reformationisnak kiadása,3 melyben rendszerbe volt foglalva Brassó és a Barcaság megreformálása, nyílván mutatta, hogy Honterus az egész szász népet reformálni akarja. Honterus meggyújtotta az evangéliumi világosság tüzét Erdélyben s az egyház reformjáról nyomtatásban megjelent művét terjesztette a Barnaságon,4 úgy, hogy mikor Izabella és János Zsigmond 1542-ben Erdélybe 1. Acsády: i. m. 206. 1. — 2. Dr. Lakos Béla: Honter János és a szászok reformác.ója. Protestáns Szemle. 1902. évf. 213. 1. — 3. Formula Reformationis Ecclesiae Coronensis et Barcensis totius provinciáé Coronae 1542. — 4. Ostermayer: i. m. 27. 1.
