Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
Állami-, anyagi- és társadalmi élet János Zs. korában
279 apró míves egy napra 10 dénárt kapott, de a Szászsebesre és visszautazásra semmit sem adtak. Az egy hónap elteltével újabb csoport kőmivest rendeltek Szászsebesre, kikre a nótárius, a jegyző ügyelt fel 5 forint havi bérért. Orbay Miklósnak, a főpallérnak havi 16 forintot ígértek s azonkívül munkáját „megszolgálják országul őkegyeimének“. A székelyek is igyekeztek egyenlő terhet viselni, de mivel kevesen voltak, János Zsigmond az ő székely városait, a nemesek pedig Zaránd megyét átengedték a székelyek segítségére. A török sok várat meghódított, vagy szétrombolt s ezek helyén Erdély határain újabb várak, várkastélyok, vagy erődítmények keletkeztek.1 Voltak olyan várak is, melyek veszedelmesek voltak a közbékére, melyekből a boszú csak kártételt sugárzott s ezért az 1565. jún. 22—29-iki kolozsvári országgyűlés kimondta, hogy a fejedelem engedélye nélkül új erősséget, vagy kastélyt senki se csinálhasson, hűtlenség terhe alatt, a megfelelő kastélyokat pedig a fejedelem vizsgáltassa felül, hogy azok károsok, vagy hasznosok-e s amelyeket károsoknak Ítélnek, azokat a fejedelem romboltassa le.2 Erdély társadalmának összetételét már nagy vonásokban ismerjük. Az erdélyi három politikai nemzet: a magyar, a székely és a szász, a közös védelemért először 1437-ben egyesültek Kápolnán, egy politikai nemzetté.3 A parasztlázadás leverése után, a három nemzet unióját 1438-ban Tordán újra megerősítették, majd 1459-ben s 1506-ban újították meg a szövetséget; 1542. dec. 20-án a tordai országgyűlésen „a közjóra, az ország megmaradására s az igaz és testvéri egyetértésre“ újra egyesültek. Kimondják, hogy felhagyván a gyűlölködéssel, vetélkedéssel, igaz testvériséget tartanak, s ha ellenség rontana az országba, közösen védik meg egymást.4 E szövetségben kiváltságait mindenik nemzet megtartotta s ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy három különálló társadalmi osztályt alkossanak. A magyar nemesség vagyon szerint három csoportra oszlott. A leggazdagabbak voltak a főurak, bárók, mágnások; a 1. Várady : i. m. 91—92. 1. — 2. Érd. Orszgy. Emi. 1. 288—89. 1. — 3. Közölve: Székely Oklevéltár. 1. 134—136. 1. — 4. Érd. Orszgy. Emi. 1. 164. 1.
