Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
János Zsigmond Izabella gyámsága alatt
28 részéről is csábították őket az átállásra, kijelentették, hogy ők Ferdinándhoz csatlakoznak.1 Bebek Imre Erdély északi részén János Zsigmond pártját juttatta diadalra s értesítette Majláthot is, hogy a „győzhetetlen német erő“ Budától egészen Vácig futott s ezért gondolja meg a dolgot és térjen a János Zsigmond pártjára, de Majláth úgy találta, hogy János Zsigmond pártján az előkelőbb vezető állások be vannak már töltve s így ott keveset remélhet, ezért megmaradt azon elhatározásánál, hogy Ferdinánddal próbál. A mindig ingadozó, habozó, óvatos szászok Majláth, illetőleg Ferdinánd pártján voltak s tanácskozást folytattak Bornemiszával s meg is egyeztek vele abban, hogy Erdélyt a János Zsigmond és Ferdinánd pártja közölt két részre osztották.2 A kibékült pártok a fosztogató, rabolgató Balassa Imrét kikergették Magyarországba s „az Maylád Erdélyben igyedöl (egyedül) marada“.3 Petrovics és Fráter György intették az erdélyieket, hogy a szultán megesküdt arra, hogy nem tűr meg Erdély trónján mást, csak János Zsigmondot, de sem Majláth, aki a fejedelemséget még mindig magának akarta megszerezni,4 sem a szászok, sem a székelyek nem hallgattak Fráter Györgyék intelmére, hanem készültek, hogy János Zsigmond pártját megtámadják. Majláth e célra még a székelyek között is gyűjtött zsoldosokat, kiknek vezetői Dániel Ferenc és Pesti Bálint voltak. E közben megérkezett a szultán követe és hozta ura fermánját. A csausz az 1541. máj. 25. nagyselyki országgyűlésen személyesen intette az erdélyieket, hogy „az János király fiát uralják és az Majládot hátra hagyják “.0 A szultán fermánja pedig félreérthetetlenül mondta: „Hatalmam teljességéből adtam az országot János király fiának s nem tűröm, hogy ezen határozatom ellen történjék valami.“6 Végül a fermán a rendek szivére köti, hogy János Zsigmondnak engedelmeskedjenek és hozzá legyenek hűségesek. A rendek egyebet nem tehettek, elhatározták, hogy országgyűlést fognak Tordán tartani s onnan 1. Érd. Orszgy. Emi. I. 17. 1. és Verancsics: ö. m. VI. 162. 1. — 2. Érd. 0. Emi. I. 21. 1. — 3. Verancsics: II. 71. 1. — 4. U. o. — 5. A Székely Krónika. Annales exquodam manuscripto ex Siculia. Közli: Barabás Samu. Történelmi Tár. 1880. évf. 637. 1. A Kulcsár kiadása hiányos lévén, ezt használtam, amit Szamosközi gyűjteményeiből adott ki Barabás Samu. — 6. Érd. Orszgy. Emi. 1. 23-24. I.
