Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
Állami-, anyagi- és társadalmi élet János Zs. korában
261 János Zsigmond uralkodásának nagyrésze háborús idő volt, amelyben az események gyorsan változtak s ezért alatta nagyon sok birtokcsere, birtokelvesztés történt, halálozás és hűtlenségi per következtében. Igen gyakori volt János Zsigmond idejében a jogtalan, erőszakos, hatalmaskodással történt birtokfoglalás, a fejedelem azonban megállapította erre nézve a törvényes formát, amelynek segítségével a birtokaitól megfosztott nemesség birtokjogát érvényesítse, jogos tulajdonát visszaszerezhesse.1 Erdély sohasem volt a gabonaneműek Kanaánja, de azért különösen a folyók völgyében János Zsigmond idejében is elég jól fizető földművelést űztek. A háborúskodás sok gazdának tette tönkre „érett reményeit' ,1 2 * de a háborús idő alatt is a belső szükségletet kielégítették, de kivitelre nem jutott akkor sem. Ritkán, — mint az 1566-ik évben, — megtörtént az is, hogy különösen búzában, sokkal jobb termés volt, mint Magyarországon,* úgy, hogy a nagy termésbőség következtében Kolozsvárt és Maros-Vásárhelyen egész nyáron egy köböl búza egy magyar forint volt s ami még mindig szükséges volt a magyarnak, egy kupa bor egy pénzen járt, amint ezt többen megerősítették.4 5 Az egy bő esztendőre azonban sokszor hét sovány esztendő következett. Erdélyben 1558-ban olyan kevés volt a gabonanemű, hogy a fehérvári gyűlésen kérik a fejedelmet, hogy a moldovaiakat ne engedje Erdélybe jőni, nehogy még nagyobb szükség és drágaság legyen. A következő évben pedig már annyira fokozódott a drágaság, hogy a legtöbb helyen makklisztből csinált kenyérrel tartották fenn nyomorúságos életüket." A folyók völgyeiben leginkább búzát, a magasabb, hidegebb területeken árpát, zabot, kevés rozsot s az ipari növények közül kendert termeltek. Forgó rendszerrel, egyszeri szántással, gyenge trágyázással gazdálkodtak.0 Az okszerű gazdálkodás csak akkor kezdődik, de e téren is sokat pótolt a magyar nemzet életrevalósága. 1. Várady: i. m. 73—74. 1. — 2. Horváth Mihály: Az ipar és kereskedés története Magyarországban a három utolsó században. (Horváth Mihály kisebb történelmi munkái. 111. köt. Pest. 1868. 25. 1.) — 3. Érd. Orszgy. Emi. 325. 1. — 4. „Egy tyúkot két pénzen, egy ludat öt pénzen, tizenhat tyúkmonyot (tojást) egy pénzen megvöttek“. A Székely Krónika. Tört. Tár. 1880. évf. 648 1. 5. Érd. Orszgy. Emi. 11. 111. 1. — 6. Horváth M.: j. m. 35- 1.
