Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
Állami-, anyagi- és társadalmi élet János Zs. korában
257 Á szász városok általában gazdagok voltak, nagyban hozzájárultak Erdély iparának és kereskedelmének fejlődéséhez s a reformáció fellángolása idején sokat tettek a protestántizmus terjesztése és megerősítése körül.1 Azonban a szászok és magyarok között állandóan faji- és gazdasági ellentétek voltak, mert a szászok mindig a németekhez s Habsburgokhoz húztak2 s városaik a János Zsigmonddal tartó nemességet be sem akarták engedni, különösen Szeben és Brassó. A szászok és magyarok között Kolozsvárt volt a legnagyobb ellentét. János Zsigmond e viszályban a magyarok ügyét segítette diadalra s így lehetővé tette Kolozsvár elmagyarosodását. Erdélyben János Zsigmond idejétől kezdve az igazságszolgáltatás módja is rendszeresebb és állandóbb formát öltött. Erdélyben a világi bíráskodás nem volt egységes, hanem mint a közigazgatásnak, épen úgy az igazságszolgáltatásnak más és más szervezete volt a magyar, székely és szász területen. A magyaroknál alsó fokon a jobbágybiró s az úriszék ítélkezett. Innen felebbeztek a vármegyei derékszékhez, amely egyben a nemesek ügyeiben ítélkezett. A székelyeknél, amint láttuk, a falu bírája 2 forintig Ítélhetett, innen a székbirósághoz felebbezhettek, onnan pedig a székely nemzetgyűléshez, vagy pedig Székelyudvarhelyre az anyaszékhez. A székelyek főbírája a székelyispán s János Zsigmond alatt már maga a fejedelem. A székelyeknek az a kiváltságuk volt, hogy a székek Ítéletét egyenesen a fejedelemhez felebbezhették meg. A szászoknak az igazságszolgáltatásnál is meg volt a kiváltságuk, mert szászt elfogni csak az uralkodó, vagy a helytartó egyenes parancsára lehetett. A szászoknál alsó fokon a városi bíróságok és székbiróságok Ítélkeztek, innen a szebeni szász nemzetgyűléshez felebbezhettek. Főbirájuk a szebeni ispán volt. Itt említjük meg, hogy a fejedelem hűbér birtokot adott a moldovai vajdáknak, de ezen területen lakók igazságszolgáltatás tekintetében az erdélyi törvényeknek voltak kötelesek engedelmeskedni.3 Kezdetben a vajda volt Erdély legfőbb bírája, de János 1. Possevino: i. m. 50. 1 — 2 Albany György jelentése Erdélyről. 1564. ápr. 24 i. h. — 3. Érd. Orszgy. Emi, II. 106 1. 17
