Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)

János Zsigmond Izabella gyámsága alatt

János király halálával Fráter György vette gondjaiba János király fiát. Miles szerint Fráter György a haza és Erdély romlására és tönkretételére született. Hasonlóan nyilatkozott róla Kovacsóczy Farkas kancellár is.1 Egészen tanulatlan2, csaknem „írástudatlan“ volt. Veress Endre szerint: „jellemének egyetlen fenkölt eszményi vonása sincs. Sőt megesketett tanuk egész sora és adatok egész tömege bizonyítja, milyen kétszínű, pénzsóvár, önző, irgalmatlan és álszenteskedő ember volt, nagyravágyását és gőgjét meg ténykedésének példái mutatják“.3

Fráter György minden egyéni hibája mellett is kiváló diplomata s képességeinek kifejtésére igen alkalmas körülmény volt János király halála. Szapolyai nehéz örökséget hagyott csecsemő fiára : az önálló magyar nemzeti királyság eszméjének a megvédését a Habsburgokkal szemben, másfelől a régi dicsőség ápolását és fenntartását még a gyámkodó s mindjobban előnyomuló törökkel szemben is. Ezt a nagy feladatot a csecsemő helyett egyelőre a gyám kellett, hogy vállalja, kire az a nagy feladat várt, hogy János király fiának biztosítsa atyja örökségét, amiből a nagyváradi béke kizárta őt. Azonkívül Fráter Györgynek erősítenie kellett Izabellát is, nehogy célja megvalósításában asszonyi gyöngeséggel őt meggátolja.

Feladata megoldását azzal kezdte, hogy egy hétig a tanácsosokkal egyetértve, eltitkolta János király halálát, mialatt Majláthot béketárgyalással megadásra akarta kényszeríteni.4 Hogy pedig a népet is ámítsák, kezdetben az ablakhoz emelgették a királyt, mintha élne.5 Fráter György a tanácsosokkal egyetértve

1. Szádeczky Lajos: Kovacsóczy Farkas: Magyar Történeti Életrajzok. 1891. 42. 1.— 2. Miles Mathias: Siebenbürgischer Würg-Engel. Hermann-Stadt, 1670. 47. 1. — 3. Veress E.: i. m. 82. I. — 4. Miles : i. m. 31. 1. — 5. Veress E.; i. rn. 83- 1,