Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
János Zsigmond tényleges uralkodása
209 Áddig is azonban János Zsigmond azoknak a főembereknek, akik az általa vezetett hadjáratban hűségesen szolgáltak, Maros-, Gyergyó-, Csik- és Udvarhely székek területén jobbágyős jószágokat adományozott és megparancsolta losonczi Bánffy Pál székely kapitánynak, hogy a házhelyeket bocsássa rendelkezésükre és a jobbágyokat semmiféle várszolgálatra ne kényszerítse. Az országgyűlés bevégzésével János Zsigmond megkezdte a szultánhoz való készülődést. Szulejman Belgrádig nyomult előre s itt akarta eldönteni, hogy előbb Szigetvár vagy Eger ellen menjen ? Amíg itt időzött, azalatt látogatta meg a szultánt a fejedelem.1 János Zsigmond családjához, fejedelmi állásához méltó kísérettel2 indult el 1566. június 16-án. Nem hiúságból fejtett ki olyan nagy fényt, hanem mert tudta, hogyan kell megjelenni a „pompa kedvelő" Szulejman előtt. A 400 nemesből álló díszes küldöttség, amilyent még Erdély sohasem látott, 300 szekérrel 10 napi menetelés után június 26-án érkezett Déván és Lúgoson át Pancsovára. Másnap (június 7-én) a szultán gályáját küldte azzal az izenettel, hogy csak legfőbb embereivel menjen, egyben övéinek megparancsolta, hogy János Zsigmond királyt olyan pompával fogadják, mint őt szokták fogadni táborba menetelekor. A fejedelem 400 nemessel szállt a gályára s átmenvén a Dunán, a túlsó parton üdvözölték őket a nándorfehérváriak s puskából üdvlövéseket tettek. Ott volt a fogadáson a szultán egész udvara. A szultán sátra egy magas dombon állott, a régi Zimonyi vár közelében. János Zsigmond a lovagokkal, szandsák bégekkel, csauszokkal vonult a szultán sátra felé s mikor a sátor aljához érkeztek, a szertartásmester jelentette, hogy legjobb volna, ha a fejedelem a szultán felé fordulva, meghajtott fővel, török szokás szerint köszöntené a szultánt, amit a fejedelem „megcselekedék“, mialatt kiáltották : Allah, Allah, Allah 1 Azután a szultán szólt a fejedelemhez s egyebek közt azt mondta neki, hogy magyar királlyá teszi, megkoronáztatja, azután elbocsátotta őket a császár s mindenki sátrába vonult. 1. Quellen zur Gesichte der Stadt Brassó IV. Bd 9. 1. —2 Possevino: i m. 99. 1. 14
