Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
János Zsigmond Izabella gyámsága alatt
17 zetben volt s ezért János király nem is mehetett az 1539. jan. 31-én tartott1 esküvői szertartásra, amelyen királyi biztosok képviselték jelképesen az utolsó magyar nemzeti királyt. Izabella gyönyörű 20 éves hajadon volt, mikor 1539. március 2-án Székesfekérváron Szent István koronájával Magyarország királynéjává koronázták.2 Szapolyai János a koronázás után Mátyás király budai ragyogó palotájába vitte fiatal feleségét, ahol a lakodalmi ünnepségeket folytatták. Ez a házasság Ferdinándot és János királyt még jobban elidegenítette egymástól, mert Ferdinánd attól félt, hogy ha Jánosnak fiú utóda lesz, akkor mindent el fog követni, hogy a nagyváradi béke ne legyen végrehajtva s hogy ő ne kapja meg egész Magyarországot. Ferdinánd ellenben a szepesi hercegséghez tartozó birtokokat híveinek adományozta s nem volt, hogy mivel visszaváltsa s így János méltán gondolhatott arra, hogy utóda még arra sem számíthat, hogy a váradi békében neki biztosított javakat megkaphatja. János és Ferdinánd között a bizalmatlanság még fokozódott, mikor Ferdinánd sürgette, hogy közöljék a váradi békét a szultánnal. Ez kellemetlen volt János királyra, de végre „mert maga is megunta a bizonytalan és költséges viszonyt a törökkel“,'* beleegyezett a váradi béke kihirdetésébe, azzal a feltétellel, hogy elegendő katonai erő álljon készen a kereszténység részéről Magyarország megvédésére.4 Ferdinánd azonban, hogy a nagyváradi béke előnyeit magának kiaknázza, maga kérte a jóváhagyását a szultántól. Arra számított, hogy ezzel János király ellen ingerli a szultánt. Mielőtt azonban Ferdinánd ilyen alávaló módon lesújthatta volna János királyt, Erdélyben is tornyosultak a vészfelhők feje fölé, ahol Majláth István lázadást szított ellene. Erdély a központtól való távolsága és földrajzi helyzete következtében már az Árpádok óta önkormányzatot élvezett. A vajda kormányozta, aki legfőbb hivatalnoka volt a királynak. Erdélyben 1534. óta Majláth István volt a vajda. Ferdinánd párti volt, de nagy tekintélye miatt János király kénytelen volt Majláthot kinevezni.0 1. Veress E. : i. m. 34. I. Lásd még : Két magyar krónika. Történelmi Tár. 1891. évf. 68. 1. — 2 Veress E.: i. m. 44. 1. Mások febr. 16., 22. és 25-re teszik a koronázást. — 3. Horváth Mihály: Fráter György élete. 84. I. — 4. Acsády: i. m. 134. 1. Veress, i m. 59. — 5. Lukinich: i. m. 8—9. I. 2
