Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
János Zsigmond tényleges uralkodása
143 nagyobb sérelmük továbbra is az adófizetés volt,1 mert sehogy sem tudták felfogni, hogy a portai adóba, miért kell nekik is úgy fizetniük, mint a magyaroknak és szászoknak. Minden alkalmat felhasználtak, hogy adómentességüket visszaszerezzék, de az országgyűlések az adófizetés alól nem mentették fel, sőt a rendek azt is meghatározták, hogy a székely örökség sem tartható fenn régi formájában, hanem hűtlenség esetén a székely bírtok is elkobozható az államkincstár javára. 1562. jan. 27-ről Báthory András azt írta Miksának, hogy: „a székelyek a roppant adók által nyomatván, kevés fáradsággal megnyerhetők, ők a királyasszony fia ellen fel fognak kelni“. Balassának legjobb ügynökei Székely Antal és Baksai Tamás azzal bíztatták a székelyeket, hogy ha János Zsigmondot megfosztják a trónjától s Ferdinánd fennhatósága alá jutnak, akkor vissza jőnek a régi idők a székelységre, mikor nem kellett adót fizetniük.“ A székelység sehogy sem tudott belenyugodni ősi jogainak elvesztésébe s minden lehető alkalommal forrongott s minden mozgalomban résztvett, mely János Zsigmond ellen irányúit. A székelyek János Zsigmondban a Ferdinánd által adott 1554-iki szabadságlevelük megakadályozóját látták s az 1559-iki országgyűlés sikertelenségét is neki tulajdonították. Balassa Menyhért még a János Zsigmonddal való harcok megkezdése előtt szította Erdélyben az ellenségeskedést a fejedelem ellen s az összes elégületlenekkel összefogott a fiatal János Zsigmond megbuktatására. Robler Menyhért 1562. május 25. körűi azt jelentette Miksának, hogy előkelő erdélyi férfiak megígérték neki, hogy János Zsigmondot megbuktatják. A tervet Robler előkelő urakkal kovácsolta, akik közűi kettő, Walkay Miklós és Forró Miklós a fejedelmi tanácsnak is tagjai. A székelyek mind benne voltak a szövetkezésbe s közülök Robler szerint a legnagyobb rész már fegyverben van s erősen fogadkoznak, hogy János Zsigmondot vagy megkötözve neki élve átadják, vagy megölik. Kérik Miksát, hogy siessen segítségükre, ha pedig nem jöhet, nekik legalább 500 lovast s 300 gyalogost küldjön.3 A terv az volt, hogy Székely Antal, aki maga is lázi-1. lstvánfi: i. m. 473. I. — 2. Szilágyi S.: Erdélyorsz. tört. 346. 1. — 3. Robler levele Miksához 1562. máj. 25. körül. Bécsi áll. levélt. Hungarica. Egykorú másolat. Továbbá: Forgách: i. m. p. 296. Bethlen szerint Ferdinánd ezt a tervet nem helyeselte, i. m. Tom. II. p. l8.
