Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
János Zsigmond tényleges uralkodása
122 ható, feddhetetlen férfiakra, hogy végre-valahára az igazság kiderüljön s kitudódjék, hogy az erdélyiek a hibától teljesen tiszták s hogy azon katonák, akik féktelenkednek és gonosz furfangosságot cselekszenek, büntetésüket valahára elnyerjék. János Zsigmond nem tartja elfogadhatónak azon észrevételt, hogy a katonák Ő császári felsége tudtán kívül követik el a jogtalanságokat. Bár bejelentették Perényi Gábor garázdálkodását, semmi kárpótlást nem adtak s hiába kérte János Zsigmond, hogy a császár rendelje el Székely Antalnak, hogy az ő alattvalóit ne háborgassa, minden hiábavaló, de hát az elnyomottak kiáltása és sóhajtása az égre szokott kiáltani s az istentelen kegyetlenkedésre nem huny szemet a mennyei hatalom. Kijelenti János Zsigmond, Miksának, hogy Némethy Ferenc Tokaj kiváló várnagya Liszkát nem elfoglalta, hanem csak nem engedte azt ki a kezéből, mert azt a fegyverszünet előtt is ő bírta. Csodálkozik, hogy semmi jogtalanságot nem látnak abban, ha az Erdélyen kívül levő vármegyék a császár leveleivel Pozsonyba országgyűlésre hívatnak azzal az indokolással, hogy azok oda rovatait szoktak fizetni s törvénykezésre megjelennek. Ez tévedés, mert mióta ő boldog emlékezetű édesanyjával az országba visszajött, azóta a vármegyéből egyetlen egy is Pozsonyba, vagy Bécsbe fel nem ment, sem soha semmiféle rovatait oda nem fizetett. Amint előzőleg is kifejtette, az ügye a legigazságosabb s ezért Bereg és Ugocsa megyékről semmi körülmények között le nem mondhat, ellenben a fegyverszünet méltányos feltételeiben megnyugszik s a lesújtott Magyarország maradványait és drága hazánkat lelke szerint megtartani törekszik. Ismételten kéri Miksát, hasson oda, hogy a fegyverek némuljanak el, a nyomorult nép fosztogatása szűnjék meg s mindkét részről a békesség s a drága magyar haza megtartásán gondolkozzanak. Mindezekre gyors választ kér.1 János Zsigmondnak ezen komoly ajánlatára a Pozsonyban levő magyar tanácsosoknak az volt a válaszuk, hogy nem érdemes ezzel a gyermekkel fegyverszünetet kötni, mert ez egészen a töröktől függ és a töröknek egy intésére meg fogja szegni a békét s nehogy készületlen találja egy eshetőség a 1. János Zsigmond Miksának 1561. okt. 29. Gyulafehérvár. Bécsi áll. levéltár. Hungarica. Eredeti.
